Itt az oldalon írtam neki egy rövid üzenetet, szerencsémre fél év elteltével is emlékezett rám. Az egyik általam javasolt következő heti időpont számára is megfelelt, amire azon nyomban le is csaptam vtr-en.

Az üzenetben megadott cím változatlan, tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető csendes utca. Én a Nagyvárad térig metróztam, onnan pár perc kényelmes séta az Üllői úton, aztán egy éles balkanyar után szinte egyből a kapunál találtam magamat. Parkolóhely is van szép számmal ha valaki saját járgánnyal érkezne. Útközben írtam neki hogy késni fogok pár percet (köszi bkk), a helyszínre érve pedig telefonon hívtam. Egyből felvette, a kapucsengő megadása után pedig már csak pár lépcsőfok választott el tőle.

A lakás nem sokat változott legutóbbi látogatásom óta, leszámítva egy új ágyat ami helyet cserélt a kanapéval és az éjjeli szekrénnyel. Az apró fürdő változatlanul fel van szerelve tusfürdők és törölközők garmadájával, szájvíz és poharak is vannak kikészítve ahogy illik. Mivel nem főzőcskézni érkeztem így a konyhát most sem vettem szemügyre, de gyanítom ott is épp olyan patika tisztaság fogadna mint a lakás többi részén.

Ashley mit sem változott, ugyanaz a végtelenül dögös teremtés akit januárban volt szerencsém megismerni. A megadott paraméterei teljesen fedik a valóságot. Hosszú, fekete haja összefonva és kontyba tűzve, igéző szemei és huncut mosolya diszkrét sminkkel kiegészítve, mesébe illő dús keblei pedig egy piros body mögé rejtve fogadtak. Tetoválásokkal tarkított bőre selymes és jó illatú, a septum piercingje pedig ad egy plusz karaktert bájos kerek arcának. Körmei most kivételesen rövidek voltak, de szerencsére így is mesterien tud velük cirógatni.

Beinvitálásom után az ágy szélén ülve beszélgettünk, kivel mi történt legutóbbi találkánk óta, majd elrohantam tusolni. A fürdőből visszatérve folytattuk a sztorizgatást azzal a különbséggel hogy közben nekiálltunk újra felfedezni egymás testét. Szokás szerint végigdumáltuk és viccelődtük az együttlétet, volt hogy meg kellett állnunk, mert mindketten annyira nevettünk. Jó memóriájának hála minden preferenciámra emlékezett, így már az első csók is pont olyan szenvedélyes volt amennyire szeretem. Hol az ajkamat harapdálta, hol a nyelvemet kapta be tövig, kezeink közben újra felfedezték a másik testének minden zegzugát. Ikrei közben előbukkantak a ruha alól, vendéglátóm pedig felváltva adta számba egyre keményedő bimbóit miközben ő az enyéimet csavargatta. A franciaórához vízszintesbe helyeztük magunkat, kérésemre én kezdtem a kényeztetést. Lassan haladtam lefele elhalmozva apró csókokkal egész testét, míg meg nem érkeztem a gyönyör egyre nedvesedő kapujához. Először lassan, majd egyre hevesebb nyelvcsapásokkal igyekeztem a kedvében járni, melynek mindkettőnk legnagyobb örömére hamarosan meg is lett az eredménye: sóhajai egyre gyakoribbak és hangosabbak lettek, majd a combjaival satuba fogta a fejemet, jelezve igyekezetem eredményességét. Lélegzetvételnyi pihenő után jöhetett a szerepcsere: most én feküdtem hanyatt, ő pedig oldalról mellém térdelve nekiállt kényeztetni. Nem egyszer teljesen eltűntette a velem egykorút, én közben újra a kebleit markolásztam. Kisvártatva kézzel folytatta, hogy nyelvével odaférkőzhessen először a golyókhoz, aztán a gáthoz, végül pedig a fenekemhez. Számomra már itt megszűnt létezni a külvilág, de hátra volt még a fő felvonás. Miután felhúzta rám a védőfelszerelést misszionárius pózban folytattuk és nem is váltottunk pozitúrát. Hol lassabban, hol gyorsabban mozogtam benne, ő közben vérbeli vadmacska módjára karmolászott és harapdált, kérésemre kicsit erősebben. Bármennyire is szeretek "mozizni" most a legkevésbé sem zavart a tükrök hiánya, Ashleyvel az együttlétek premier plánban az igaziak. Főleg ebben a pózban, ahol ha épp nem csókolózunk akkor a szemkontaktus és az ütemre ringatózó mellei fokozzák még tovább a kéjmámort. Szerettem volna így elmenni menet közben, de sajnos a testem ágyék feletti részéből korábban kifogyott a szufla. Ashley szerencsére azonnal tudta mi a teendő, így egy perc múlva nyelve már újfent a fenekemnél keringőzött, kezeink mindeközben felváltva igyekeztek kicsalogatni az utódokat a férfiasságomból. Kisvártatva számomra is megérkezett a happy end. Kis pihi, újabb fürdés, még több sztorizgatás, még több nevetés, majd a csokor diszkrét elhelyezése után fájó búcsú. Annyira azért nem fájó, mert már le is fixáltunk egy újabb időpontot. Hazafele annyira az események hatása alatt voltam hogy sikerült rossz irányba felszállnom a metróra.

A csokrot távozáskor tettem le az asztalon lévő kézszoborba.

Ashleyhez járni továbbra is olyan, mintha a szeretőmhöz mennék. Vagy egy jó haveromhoz akivel titokban van köztünk egy kis extra. Nemcsak a lepedőharc felejthetetlen vele, hanem a beszélgetések is. Testileg kifáraszt, lelkileg feltölt.