Vtr-n egyeztettünk, bár már az előző randin megbeszéltük az időpontot.

Forgách utcai metrótól kb 10 perc séta kényelmes tempóval, egy új építésű háztömbben. Eltéveszteni teljességgel lehetetlen a címet.

Kapuból hívtam, és mondta a bejutási instrukciókat. Lifttel felmentem a sokadik emeletre, és Tina nyitott ajtóval várt.
Tina egyedül rendel, egy nagyon takaros lakásban. Nappali, és abból nyílik a masszázsszoba, abból pedig a fürdő. Az egész lakás nagyon otthonos.

Szóval Tina nyitott ajtóval várt ami elég egyedi nekem, mert eddig mindenhol kopognom kellett, aztán nyílt az ajtó. Még mindig tüneményes jelenség ez a lány. Mintha az iskolapadból kelt volna fel, egy huncut diáklány benyomását keltve. Arca látszik a képeken, semmi meglepetés, csak a személyisége sokat dob az amúgy is kellemes megjelenésén. Szóval jackpot!

Nem sok masszázs volt megmondom őszintén, az idő több mint a felét a kényeztetésemmel töltötte ki. Amikor masszázs volt akkor is inkább simogatott, nem is vágytam másra.

Ezen a napon volt az 1 hónapos fordulója annak hogy utoljára elélveztem. Alig 1 hete voltam nála, akkor nem kértem orgazmust, azt a mostani alkalomra tartogattam.
A másfél óra legvégén fog elengedni csak, ebben egyeztünk meg. Kényeztetéssel kezdtünk, álltam mint a szabadságszobor rendíthetetlenül. Csúszkált egy kicsit aztán kézbevette a dolgokat a lehető legváltozatosabb technikákkal. De végig vigyázott nehogy elszálljak, de egyszer sem kellett szólnom, tudta hol vannak a határaim, és jól megfeszegette őket.
Pihenésképp egy kis masszázs következett, de hamar vége lett, mert következett a végső maratoni levezetés.
Még volt legalább fél óra vagy több, kértem húzza el a legvégéig. Kijelentette hogy amúgy is ez volt a terve, úgyhogy készüljek a lassú kivégzésre. Csűrte, csavarta, simogatta, golyókat is szeretgette. Közben én sem tétlenkedtem teste felfedezésében, amikor épp eszemnél voltam. Egyre nehezebben bírtam magammal, éreztem hogy Tina bármikor kivégezhetne ha akarna, de még nem akart. Kezdtem elveszteni az eszem, megkérdeztem Tinát mennyi időm van még a kivégzésből. Mondta még 5 percet kell kibírnom. Megkezdődött a végjáték, kérdezte hogy szeretnék elmenni. Mondtam hogy lassú mozdulatokkal segítsen át a képzeletbeli kapun. Így is lett, szépen kisajtolta belőlem az 1 havi felgyülemlett feszültséget.

A legvégén letettem az asztalra, egy picit megtoldva az összeget.

Tina fantasztikus, nem találok rá jobb jelzőt. Aranyos, értelmes, szexi, és bármiről el lehet vele beszélgetni. Tervezek hozzá menni nemsokára, már vágom a centit. Hogy éreztem magam? Nehéz kifejezni ezt szavakban, ezt át kell élni. Még jó sokszor.