Action:
Betessékel, kissé visszafogott, először találkozunk, kis puszik, ölelés, máris a hatása alatt vagyok.
Hosszú évek óta keresem azt a tökéletes lányt, akihez vissza fogok térni, többször is. És a beszámolói alapján úgy sejtettem, ő lesz az. Nem csalódtam, elöljáróban ennyi.
Hirtelen eltűnik a kis szobácska irányába, azon eszmélek, nem látom. Sietek utána, szabadkozom. Kérdésre, hogy mit szeretnék, kérdéssel felelek, de csak benéztem az egyik fotóján valamit. Ekkor már valahonnan elővarázsolt egy türcsit, nem tudom mikor, egész mást néztem.
Igyekeztem a tisztálkodással, hogy sok időm maradjon amit vele tölthetek, de azért alapos voltam.
Szobába vissza, már csak egy falatnyi kis bugyi van rajta, álldogál az ágy mellett. És hirtelen egymásba gabalyodunk, ölelkezés csókolozás. Az illata bódító, a szája édes, megmarkolom a kicsi posiját, simogatom, felnyőg, szuszog. Újból csókol, ő akarja, én csak csodálkozom. Megfordítom nekem háttal áll, így ölelem, ismét csak a popsit fogom - csodás íve van, aki látta már tudja miről beszélek, de csak az. Elképzelni nehéz. Simogatom feszes hasát, bal tenyerembe a kis cickó, jobb kezemmel hátulról nyúlok alá, mivel az égész nő valószerűtlenül karcsú, simán elérem a punciját, megint nyőg. Imádom. Már érzem, hogy éledezek és nem csak az agyam. Nyomja a csipőjét az ölembe, tekereg mint az örvény - hogy csókolhasson -, és tudom le is húz, magával ragad. A falhoz taszítom nem túl erőteljesen, még mindig attól tartok összetöröm. Letérdelek mögé, rögtön tudja mit akarok, két tenyerével a falnak támaszkodik, enyhén terpeszt, a háta ívben meghajlik, a posiját nyomja az arcom felé. Kezdem elveszíteni a kontrollt, széthúzom a seggét, félre húzom a vékony csíkot, amit egyesek képesek bugyiként eladni és belecsókolok, nyalom hátulról, hol a punciját, hol a másik lyukat. Semmi tiltakozás, nem tol el, hogy nem jó helyen járok, ilyennek nála a legkisebb jele sincs. Csak az elmaradhatatlan pici sikkantások, zihálás. Hirtelen megpördítem, most így nyalakodok, nem túl sokáig, lassan teljesen felülkerekedik az ösztön, lerángatom róla azt a kis vackot, minek, nem kell. Segít, hogy minimalizálja a bénázásom, még egy-két nyalintás, és már állok. Így is, úgy is, hoppá de rajtam még van alsógatya. Egy mozdulattal lerántja, csak ki kell lépnem belőle, és máris térdel elém, hogy viszonozza a kezdeti odaadásom. Ezt már ehelyütt sokan és
egybehangzóan megénekelték, én sem tehetek mást. Mint ahogyan egy jó alattvaló, egy énekes bárd teheti királya, ez esetben királynője hőstettei kapcsán. Finoman szippant magába, lassan kezdi, folyamatosan növeli a tempót és az intenzitást, és hopp... egyszer csak eltűnik a farkam a szájában, (akkor varázsló és nem királynő) bár nem eshet nehezére, a méretem maximum csak átlagosnak mondható. De tolja magát erölteti, addig míg már nincs hova tovább és vár. Megáll, csodásan meleg a torka. Az újra indulásnál kis köhintés, majd a fejét picit oldalra fordítja, szerintem csak azért, hogy még pazarabb látványban legyen részem. Fölhúzom a padlóról az ágyra, a tükör elé kérdés nélkül folytatja tovább amit abbahagyott, és ezerféle képpen megdugja a szájával a farkamat. Bocs, de ezt már nem tudom máshogy leírni. Az még megvan, hogy hanyatt lököm az ágyon, ő magától csúszik le még egy kicsit, hogy lelógjon a feje, most így tolom neki. Eleinte óvatosan, hogy ne nehezkedjek a csípőmmel a fejére, szétterpeszti a combjait kínálja magát, tégy amit jónak látsz. Először csak kézzel, majd szájjal is kényeztetem a puncit. Tele szájjal (torokkal) is tud nyögdécselni, nem is értem hogyan, mert eddigre már olyan mélyen voltam az emésztőrendszere elején, hogy szinte megijedtem. Nem fáj ez neki? De nem lök el, nem tesz semmi olyat, ami erre utal. Aztán az ágyon a sarkára ülve szopott tovább, érezve hogy hátul matatok készségesen emeli csipőjét, hogy az ujjaimat oda dughassam ahova csak akarom. Egyszercsak valamit hörög, nem értem, visszakérdezek csak ekkor ereszt egy pillanatra és megismétli. Másodjára már értem az egyszavas kérdést "gumit?". Felhúzom magamhoz, állunk a tükör előtti kicsiny helyen, enyhén panaszosan mondja, hogy kicsit fárad már a nyaka. De érzem közel már a vég, és gépiesen csak annyit mondok neki: ne haradudj, önző vagyok, a szádat akarom. Kis ölelkezés, simogatás, puszik pihenés gyanánt, utána ismét elém térdel a padlóra, és gyorsan kivégez, de szalad azonnal törlőkendőért, a szájában tart még gyengéden, mint kutya a kölykét. Pár pillanat múlva az ágyra rogyunk, szilvi a földre. Szakad rólam a víz, pedig Alice teljesítménye volt emberfeletti, nem az enyém. Frissítővel és további törlőkkel kínál. Most mit csináljunk kérdésére, azzal felelek, én most csak nézlek, oké? Mást úgysem tudnék. Attól zavarba jövök, így tiltakozik. Mi? Ezek után? Magamban kissé megmosolygom őt, de ezt is olyan érzékien, és hihetően közölte, hogy kénytelen voltam béna poénnal elütni a dolgot, miközben magamban tudomásul vettem, hogy Alice ilyen és kész. Második menetre nem vállalkoztam, erre ajánlottam a masszázst, amit passzoltam. Felajánlottam, hogy kényeztetném kicsit én is őt, amire kus hezitálást követően rábólintott. A cicikkel kezdtem kézzel, szájjal, majd haladtam lefelé. Végül nem tudom megítélni mennyire élvezte, vagy csak zseniálisan játsza el az orgazmust, de ujjaztam, nyaltam-faltam a punciját, a hátsó bejáratot is óvatosan nyomás alá helyeztem a hüvelykemmel. Vonaglott, nyögött nagyokat, és csak a végefelé tolta el finoman a kezem. Ekkor még nyálaztam, nyaltam a punciját, rándult még egyet, kettőt. Kis ölelkezés, puszik. Ez a második legfantasztikusabb benne, ha létezik ez a hülye szó. Mert még most is úgy illatozik, hogy ha nem kéne rohannom, és maradhatnék vele még egy órát, tuti rákérdeztem volna. Remélem, mielőbb újra látlak Fényhozóm!
