Úgy alakult, hogy szükségét éreztem egy életmentő mélytorkos kényeztetésnek, így azonnal igyekeztem felvenni a kapcsolatot kedvencemmel, aki ennek a témakörnek koronázatlan "istennője". Aztán jött is a hidegzuhany, mikor kiderült, hogy sajnos csak elég "későn" ér rá az általam preferált időponthoz képest, ami meg már nekem nem volt elérhető opció. Éppen sírdogáltam kicsit az elszalasztott lehetőségen, mikor értesített, hogy az általam preferálthoz képest egy kicsit korábbi időpont viszont felszabadult és elérhető...

...Nosza rajta, beugrottam a Millennium Falcon-ba és elképzelhetetlen sebességre kapcsolva suhantam át a városon, kihasználva néhány féreglyuk útrövidítő hatását. A gonosz birodalmiak sehol nem állítottak blokádot és lézerágyúikkal sem lassították haladásomat a hercegnőhöz (vagy csak még nem jött ki a felszólítás, hogy most akciósan nagyon drága fényképet kéne, hogy vásároljak tőluk. Ráadásul keret nélkül!) Vendéglátóm búvóhelye a bitang birodalmiak üvegpalotájától egy matrózköpésnyire található, egy felújított kaptárház egyik emeletén. A ház előtt mindig akad hely űrhajónak, hőlégballonnak, vasparipának néhány rézgaras ellenében. A nálam kevésbé droidok, mehetnek gyalog is, vagy a metrópótló busztól, gyalog is. Esetleg kocsival.

No a helyszín az egy másik univerzum, ahol az idő és a tér fogalmai elvesztik jelentőségüket. S mindennek közepén ott van Alice, mint egy fekete lyuk, ami beszippant mindent ami átlépi az esemény-horizontot (bár ez most vita tárgya). De az tény, hogy úgy elnyel, hogy csak pislogsz, mint hal a szatyorban. Ezért is járok vissza többek között.

Szőke félhosszú haj, nagy bambi szemek, pici csókos száj, vékonyka testalkat (nagyon vékony). Ha ráadnánk egy apáca kosztümöt azonmód felavatnák szentté. Nem gondolnád, hogy ez a picike törékeny külső egy igazi szexragadozót takar. (Huhh...ez az apáca kosztüm most kicsit megragadta a fantáziámat. Tuti, hogy a pokol tüzén fogok senyvedni.)

Gyors vetkőzés, fürdőszobába el, tisztasági követelmények kielégítése bár finom és jó illatú vagyok, mint a friss almáspite, de hát azért mégiscsak, na. Sietősen vissza a szobába ahol már vár. Apró mézédes csókocskákkal kezdünk, miközben tekintetünk összeforr és feloldódunk a mindenségben. Kezeink felfedezőútra indulnak a másik testén, bebarangolnak minden kis hajlatot. Mikor kezem a már kissé nedves baba-puncikához ér (fúúú és én vagyok beteg? Ki figyeli milyen egy babának a puncija? S ki vágyik olyanra? Dobjátok a kutyáknak.), apró sóhaj hagyja el cseresznyepiros ajkát. Még víztől gyöngyöző testemről lehull a frotír-lepel és előugrik már félig meredező férfiasságom. Amit apró sikkantás kíséretében elkerekedő szemekkel láttamoz, miközben megnyalja ajkait. És kis mosoly kíséretében kacéran kérdezi, "Ennél nagyobb nem volt?" Állj, állj... Csapó! Leállunk! Mi ez a lagymatag buziskodás? Újravesszük az egészet, az elejétől! Ez itt durva hardcore pornó kérem, nem egy lányregény. Csapó kettő! Tessék! ...Szóval letépem magamról a törülközőt, miközben kicsit nyelvelünk, de pár másodperc múlva már guggol is le a fal előtt és kezdésből tövig nyeli a farkam. Egyelőre nincs nehéz dolga, mert még úgy néz ki, mint a horgon egy hete ázó kukuc. Ám az ütemes nyelvelésnek és bólogatásnak hála hamar erőre kap és zubog be a vér a barlangos-testekbe(ez meg olyan, mint egy ismeretterjesztő film), s hamarosan kihúzza magát öreg barátom. Ám a bólogatás továbbra sem marad abba, s minden egyes bólintás végén az orra a hasfalamhoz nyomódik (pedig nem vagyok pocakos, de sajnos tényleg nem volt nagyobb, hozott anyagból kell dolgozzak). Lassan beindul a nyáltermelés is, köszönhetően a reflexeknek, s farkam egy csuszmákos csigához kezd hasonlatossá válni. Imádom. Megvan a kenőanyag lehet kicsit ütemesebben tolni torokba. Mellékszálként, "aberrált" agyamban(Woody Allen is megmondta, hogy a "szex csak akkor gusztustalan, ha jól csinálják") felmerül a kérdés, hogy ha a középméretű farkamat ilyen játszi könnyedséggel nyeli tövig, vajh mekkora lehetne az a farok amit még le tudna szuszakolni a torkán? Ám elhessegetem ezt a gondolatot, mert nem akarom rombolni az önértékelésemet, s szopatom tovább. Ill. hagyom, hogy szopjon. Mikor gondolom, hogy hagyom kicsit pihenni, s nem tolom tövig a torkába akkor magától tolja rá vissza a fejét. Elképesztő ez a nő. Viszont így kivégezne, így inkább tartom a fejét és csak a farkam végét mozgatom a szájában, kis "pihenés" képpen. Aztán megelégelem és ismét tövig ráhúzom a fejét. Tövig a torkában néz fel rám azokkal a gyönyörű nagy bambi szemeivel, miközben kicsit már kezd elkenődni a szemfestéke. Tapasztalt kollégám szavaival élve, ecsetért kiáltó látvány. Tarthatatlanná kezd válni a helyzet így hanyattdöglök az ágyon és hagyom, hogy így is torkoskodjon kicsit. Aztán szólok neki, hogy esetleg megfordulhatna és ráülhetne az arcomra. Nyelvelem a puncit miközben változatlan intenzitással tünteti el a szájában a farkam. Krisztusom. Aztán fordulás. Ő kerül alulra, én pedig fentről nyalom a puncit, miközben dugom a száját. Galád ármány önti el agyam és gondolván, hogy pihentessük a torkát. Vegyvédelmiért kiáltok. A gondolatot tett követi és már a farkamon is az esőkabát amit kézzel, s szájjal hengerít rám. Párszor még tövig nyeli, hogy meglegyen a kenőanyag és már tolom is be neki hátulról. Tövig. Na itt már elszakad a cérna és eszeveszett vad kefélés veszi kezdetét. Mint a kihalóban lévő állatok úgy veretem neki hátulról. Nem vagyok az érzéki szeretkezés híve, s drága jó nagyapám mondta mindig, hogy a nő olyan, minta tippmix. Ha nem jól rakod meg, elmegy. Igyekeztem megfogadni a tanácsát tehát nyomom, mint süket a csengőt, csak úgy csattog az ágyékom a popsiján. Remeg, nyög alattam, tépi húzza a lepedőt. A nyakamat tenném rá, hogy élvezi, vagy csak tökéletesen működik az álomgyár. Néha kicsit lassítok, hogy levegőt is kapjak de aztán újult erővel tolom ismét. remegnek a lábaim az élvezettől, fújtatok mint a gőzmozdony de nincs megállás. Egyszercsak lecsusszan a farkamról, s már fordulna meg és húzná le a gumit, hogy kiszopja a végét. Hohóóó, mondom, nem úgy van az. Ez nagyon finom, még akarok. Gumi félfarokról visszagörget a végéig, s hajrá tovább a móka. Csattogunk tovább. Aztán sajnos elérkezik az eseményhorizont ahonnan már nincs visszatérés, s fél szememmel a kérlelhetetlenül gyorsan rohanó órára pillantva látom, hogy a hullámvasút lassan végetér. Magam elé ültetem az ágyra, gumi le, s hagyom hogy kiszopja belőlem az utolsó cseppig. Aztán összerogyok az ágyra. Na ez igen. Ezt nevezem én... Kis beszélgetés még különböző elméletekről, kvantumfizikáról, felsőbb entitásokról, gyors zuhany, öltözködés, huss... Egy elmélet szerint a fekete lyuk másik fele egy fehér lyuk. Igaz lehet. Alice-nál legalábbis mindenképp. csak annyi a módosítás, hogy rajta van egy sötét lyuk ami mindent elnyel, tövig, egy rózsaszínű lyuk, ami szintén tövig nyel és a utána a találkozó végeztével kijutsz a fehér fénybe széles nagy mosollyal az arcodon, s igencsak remegő lábakkal.

Nem szoktunk számolni. Leteszem a szekrényre a találka végén, ő a szeme sarkából láttamozza, s ennyi. De egy ideje már ismerjük egymást.

Amikor kezdtem hozzá járni régebben, volt benne valami légies könnyedség, vagy nem is tudom. Olyan volt, mint egy sebzett gida ami kihozza az emberből az állatot, a ragadozót, hogy kedved támadt felfalni, széttépni, felzabálni, kikefélni belőle a lelket amíg csak mozogni tud/sz, és még azután is. Vagy csak az én agyam beteg, hogy rám ilyen hatással volt. Nos, ez eltűnt belőle, legalábbis irányomban és kikristályosodott egy "jéghideg" profi. Olyan, mint egy mestergyilkos. Aki az illúzióval "öl". Elhiteti az emberrel, hogy nálad nagyobb csődör nincs is a világon. Úgy szopja a farkadat, mintha az élete múlna rajta, úgy vonaglik és nyög alattad, mintha az évezred dugása folyna éppen és nálad jobb szerető nem is létezne a galaxisban. Hogy ez csak szerény személyemnek szólna? Ugyan. Öreg vagyok már bohócnak. De kit érdekel ha ennyire piszok jó. Ő álmot árul, mi meg illúziókat akarunk venni. Ennyi. És ebben ő istennő. Remélem az öreg kaszás egyszer egy ilyen csörte közben fogja megkocogtatni a vállam, hogy menni kéne. Negyven év múlva. Kicsit beszívva, kicsit spiccesen, pénzt számolva, tövig egy ilyen torokban az utolsó magoncokat lőve bele a sötét és feneketlen űrbe...