Előző, két héttel korábbi randink vége felé megbeszéltük a következőt, de az sajnos kútba esett. Miattam. E-mailben kerestem meg, és azonnal pozitív választ kaptam. Korábbi levelezgetésünk során kiderült, hogy Móni a hosszabb randikat félórás – időn kívüli – ismerkedéssel szereti kezdeni, ez megtetszett, beneveztem rá.

Pesterzsébet, a Gubacsi-híd és a kerületi városháza között. A Boráros térről közvetlen autóbusz jár oda. Számos ingyenes parkolóhelyet láttam a közelben.

Toronyház közepes emeletén, annak is a legdiszkrétebb pontján. A tetthely egy kellemesen, célszerűen berendezett nappali, piros fekvőbútorral. Időközben Móni beújított egy akváriumot is. A fürdő alkalmas a tisztálkodásra, és minden szükséges kellékkel ellátott, esztétikailag hagy maga után kívánnivalókat. Kád, melegvíz, tusfürdőhegy, zuhanyfüggöny, száraz kilépő, szájvíz, tiszta, száraz törcsi.

Magas lány, harmincas évei közepén. Hosszú, fekete haja jól illik tarkabarka szembogarához. Fazonra igazított, mégis természetes hatású, ritkásan bozontos puncija világosabb tónusú. Alkata telthez közelít, de teltnek azért nem mondanám. Mellei viszont szép nagyok, de nem gravitálnak, kényeztetésre ágaskodással reagálnak. Kőkemény popsiját élmény markolászni.

Kérésemre fehérneműmentesen, bő egyberuhában fogadott. Megkávéztatott. Remek kávét főz. Remek beszélgetőpartner is, nálam mindenesetre sokkal jobb, és nem utolsó sorban közlékenyebb. Komoly, megfontolt, intelligens, iskolázott, érdekes. Odafigyel a partnerre, még ha az nem is mond túlságosan épületes dolgokat. Több háziállattal is megosztja életét, nekem egyikükhöz volt szerencsém (de csak azért, mert szorgalmaztam). Egyébként majd hanyatt estem, igazi különlegesség. Kilétének felfedésére azonban nem vagyok felhatalmazva.
Az ismerkedős rész tartalmilag határozottan elkülönült a testgyakorlatra szolgáló időszaktól. Hajsimi, combsimi azért még belefért, illetve kezeink játszottak egymással beszélgetés közben. Nagyon kellemes volt, és jóval hosszabbra nyúlt a tervezettnél, de nem bántam, remélem, Móni sem.
Amikor eljött az én időm, vetkőztetés helyett bekéredzkedtem ruhája alá, és ott bujdokolva, barangolva derítettem fel testének zegeit és zugait. Az ágyon ültem, Móni előttem állt. Időnként fordítottam rajta egy picit. Aztán végül is csak megszabadultunk immár közössé vált ruházatunktól. Ölembe ültettem, hogy csókolózhassunk. Nagyon jól csókol.
Kutyuspózban pucsított nekem, tudtam mi a dolgom, hátulról nyaltam ki. Ujjazási kísérletem nem aratott sikert, nem bántam különösebben, tudtam már, hogy Móninál hangulatfüggő.
Némi viszontfrancia után megkaptam a szükséges védőfelszerelést, és az imént kipróbált pózban ismételtem meg a kényeztetést, ez alkalommal nem orálisan.
A szünetben ismét jót dumcsiztunk, fogalmam sincs, hogy miről. Aztán ismét kölcsönös kényeztetésbe fogtunk. Én a cicikre és Móni ajkaira koncentráltam, ő pedig az adott körülmények között legmagasabb inteligenciahányadossal rendelkező szervemet vette kezelésbe. Előbb orálisan, majd pinálisan. Ekkor fókuszáltam csak igazán a cicikre, melyek fölöttem-előttem bontakoztak ki teljes szépségükben és dinamikájukban.
A galoppfutam végén még egy kicsit összeölelkeztünk, majd ügetnem, sőt, vágtáznom kellett zuhanyozni.
Móni meztelenül búcsúztatott, imádom. Szokásom szerint cicisimivel és cicipuszival köszöntem el.

Múltkor észrevétlenül csempésztem az asztalra a csokrot. Ezúttal nem kerülte el Móni figyelmét, noha teljesen átlagos bokréta volt.

Csodálatos élményben volt részem egy remek partnerrel. Teljesen úgy éreztem magam vele, mint egy rég nem látott barátnőmmel, aki már maga is alig várta.