• Ne vedd készpénznek a beszámolót, az író még nem érte el a Már Valaki itt rangot!
  • Beküldte:
  • ALICE reagálása

    Édes Drágám! Köszönöm nagyon az írásod, dagad a mellkasom(végre:) hogy az istennőd lehetek! Fordított helyzetben ugyanígy lenne ;)
    Köszönöm Neked! Nem is találok szavakat... Egyszerűen tökéletes az írás, egy fejezet a közös erotikus regényünkből :)
    Mivel a kiadó piszkál, mielőbb folytatnunk kell! (a gyakorlatot, hogy legyen miről írni) :D
    Csókollak

  • Egyeztetés:

    Ez a találkozóm nem biztos hogy most jött volna létre, ha nincs Flórácska, aki a csevegőjében Alice-al összefüggésben felcímkézett egy "perverz, pedo állat" mellbeszúrással...
    Ezt a kitüntetést azóta büszkén viselem és ennek kapcsán örömmel tekintettem át Alice-al egymáson elkövetett matatásaink gerjesztő emlékeit...
    Miattam csak az esőnap jött össze... Üzeneteket váltva fixáltunk, amíg kellett... Alice rugalmas, és praktikus rövidséggel egyeztet! Egyik üzenete csak ennyit tartalmazott: "1330?" :))
    Kis szószátyár... ;)
  • Megközelítés:

    Az úton ezt a dalt hallgatva (https:/www.youtube.com/watch?v=FJtN0XQDUi0), még erősnek éreztem magam... maradt még bennem büszkeség!
    Ma kényelmes lassúsággal gurultam be az "ócsó" árszabású, szabad parkolóhelyek egyikére, mert még nincs saját parkolóm... Volt időm átsétálni a közeli Virág és Ajándékboltba, ahol felvirágoztam magam...
    Aki még értehetetlen módon nem járt Alice-nál, az könnyedén felfedezheti az utca nevét és a házszámot a felújított panelépületen... A tömegközlekedés egy buszmegállóval képviselteti magát, sejtetve, hogy ott áll meg a busz... Konkretice a 32-es!
    13:30... telefonálok: "Itt vagyok! - Tényleg? - Tényleg! - Biztos??? - Ne legyek? - Legyél!"... Beenged... Így szívózik, míg én az őslakosokkal küzdök! :))
  • Helyszín:

    Menj lifttel, vagy maradj másfél órára! Alice kiharisnyáskodja magát a rácshoz, addig fütyöréssz... Erre gyorsan be fog engedni...
    A szabadnapos tűzoltó még mindig ott áll az előszoba sarkában, betámasztva, kezében a hangulatvilágító mécses halomra irányított poroltóval (Alice eszemvesztő üdvözlő csókja következtében majdnem elengedtem kabátomat, rá a mécsesekre...). Mielőtt megengeded Neki, hogy ajkait bevetve eldöntse jövődet, vedd le a cipődet, mert igen kínos lesz utána lehajolni!!!
    A fürdő megkékült! Karácsonyi „ledsorkékbe” öltözött! Hupike-törpike lehetsz, amíg a mosdónál szájvizezel, egészen addig, míg belépve a csúszásgátlós fürdőkádba be nem húztad a zuhanyfüggönyt… "Babától" a komolyabb darabokig válogathatsz a tusfürdők közül...
    A titkok kamrája, szintén kapott hangulatvilágítást, bár lehet, hogy az már korábban is ott volt, mint ahogy az ágy közepén számodra formára hajtogatott törülköző is, mert ezt sem vettem idáig észre... :) Alice jelenléte beárnyékolja a teret! ;)
    A logisztika tökéletesen működött, mindig csak magammal találkoztam, közlekedéseim közben...
  • Hirdető külseje:

    Egy pedo állat mekkája... Nem hinném, hogy ne lennél eligazítva a képeket látva... Vékony, fehérbőrű, nádszál hajlékony szőkeség, kedves mosollyal, szép arccal... Füle, gida nyaka, álla szereti a kedveskedést, hálás nyöszörgést kapsz jutalmul! Az ikrek kicsik, de felbosszanthatóak... Fokhagymagerezd popsit az én tenyeremhez tervezték, neked kár odanyúlnod! ;) Ha megmarkolom, ujjaim hegye pont odaér, ahol a nyelvem szokott huncutkodni...
    Vannak dolgok amire oda kell, hogy figyelj!! Térdvédő mindig legyen rajtad!! Pl. Ne engedd, hogy meztelenül előtted lehajoljon! Szemed biztos, hogy odafordul, és akkor térded megbicsaklik és ráesel... Ugyanabban a pillanatban nyelved kicsusszan...
    Legyen rajtad maszk!! Már legjobb, ha a lépcsőházban felveszed, mert ha Alice beterelget az előszobába, akkor bizony indul a csók, abból a finom, eszegetős, élvezkedő, nyöszörgős... később a felfalós fajtából, ami végigkíséri majd a teljes ott töltött idődet és kivédhetetlen... Boszorkány!!
    Maszkot fölrántod! Védve vagy!! ;)
    Intézd el telefonjaidat érkezés előtt! Alice végeláthatatlanul képes fogadni nyelved, szád és ujjaid kényeztetését, nem unja el, hihetetlen intenzitással vesz benne részt, arcáról ki nem deríthető, hogy szenved-e vagy boldog, de az biztos, hogy utána egy darabig nem fog forogni a nyelved...
  • Action:

    Passzentos fekete ruhácskában, harisnyában jött ki rácsozni... Gyorsan ledobva cipőmet, kibújva kabátomból (Figyelem fontos a sorrend!! Ha előbb tud megcsókolni, kabátod dobod a tűzbe, és cipőben mész be!! Kerülendő!!) átadtam számat, egy rövid emlékébresztő ismerkedésre, és szorosan átöleltem... Elég hosszan emlékezgettünk ott...
    Mikor már nem volt kétséges, hogy mi vagyunk azok, ágyékunk összedörzsölésével meggyőződtünk, hogy mindenkinél itt van, ami szükségeltetik, határozott mozdulattal ellöktem magamtól és bemenekültem a titkok kamrájába... Nyugalmam nem tartott sokáig..., ajka már ott keresgélt az enyémet kutatva... Újabb időnyerésnek kezébe nyomtam a virágot, kérve, hogy hetente egyszer gondoljon rám és akkor locsolja meg a cserepest...
    Így, hogy kicsit lefoglaltam el tudtam kezdeni vetkőzni..., de félig sem jutottam, mikor a Boszi ajka ismét megérkezett (szebb virágot kellett volna...) és innen már csak a dörgölődzés, a finom és vad matatás váltakozó hulláma egészítette ki az egészszájas letámadást... A harisnyán keresztül felfedezett bugyi nélküliség, játékos "kapirgálásra" késztette találékony ujjaimat... Mire a Alice forró leheletével égette nyakamat...
    Nem először nem jutok el a fürdőbe egyenes úton... Alice Boszinál ez nem csoda... Lelököm az ágyra és lehúzom a harisnyáját... Nem teketóriázom, határozottan, de finoman letegezem nyelvemmel az illetlen területeit... Imádom, ahogy Alice azonnal felveszi a ritmust és pontosan tudom, ha oda, arra a pontra érek milyen is lesz a reakciója... De tudom, így nem matathatok a kezemmel, muszáj a fürdőt összevizeznem... Elkerülöm Alice Boszi szájának érkezését... határozottan megkérem, maradjon, mert soha nem jönnénk vissza... Marad…, én álló farokkal kirohanok a fürdőbe...

    Tudom, azt gondoljátok, nem, pedig tényleg rendesen megmosakodtam...
    A meztelen Alice testének birtokba vétele állva, a legrégebbi harcostársam hátulról combjai közé helyezésével kezdődött és a barátságos mozgolódás adta a keretet a sok finom simihez és puszikhoz... Alice Boszi hátrahajolva birtokolja számat, majd megfordul és ismét egészpályás letámadás..., majd érzem, nem tud ellenállni a gravitációnak és csúszik lefelé... Nem volt erőm megmenteni Alice-t a mélybe zuhanástól, csak imádkoztam meg tudjon kapaszkodni valamibe! Nagy mákja volt Alice-nek, pont szájjal tudta elkapni... megmenekült...

    Nem hagytam sok időt, hogy nyelvével körbelefetyelje barátomat és hogy azzal a finom, megfontolt stílusával mélyebben is elbeszélgessen vele, mert már fel is húztam az ágyra, mert a nyelvem berezgett! Egy berezgett nyelv csak megfelelő helyen hasznosítható, de, hogy ne érezze meg állatias ösztöneimet, előtte megölelgettem, megpuszilgattam, megharapdáltam, ráfonódtam, ikreket őrjítettem, majd elindultam délre (az ágy tájolását tekintve, nyugatra :P), vissza- visszarohanva egy-egy finom csókért, mert hiányzott...

    Alice-t azért szeretem kényeztetni, mert mindig megkapom a visszajelzéseket! Amikor az ujjam közlekedik a vaksötétben, vagy amikor 100%-al megnövelem az akció résztvevőit, mindig megjutalmaz reakcióival... Nincs olyan érintés, amit nem követne le egy hiteles, izgató, motiváló effekt! Bírom Alice Boszi tudását!!! Szeret hidat építeni, hosszan tarja fent, hogy élvezhessem és élvezhesse... Ugyanakkor nem ismerem azt a pillanatot, amikor elmegy, csak azt, amikor visszajön és folytathatom tovább az idők végezetéig...

    Az első hídépítést követően Alice gumírozást rendel el, a nem olyan lelkes barátom Alice szája és fürge ujjai segítségével megkapja a munkaruhát... Mondom a Boszinak, hogy varázslatos lenne, ha ez így bemenne, de megoldja, érdekes játékba kezdünk... Alice misszi pozícióban vezeti kezével imbolygó barátomat a kapu bejáratához, és addig prütykölöm kezét, míg egyszer csak! Hopp, bent vagyunk! Alice csukott szemű arcát nézem ahogy ívbe hajolva kéri a számat, a hogy feszül minden egyes lökésre, érzem ahogy ellen tart gyorsuló tempómnak, ahogy forgatja derekát, rudam körül...
    Mosolygok... szeretem látni ezt... Állíthatom, jó formában voltam! Lehet, húztam akár 119 másodpercig is! Alice Boszi egy váratlan csípőmozdulata elérte barátom legérzékenyebb pontját és nem volt visszaút... Átüvöltöttem Lia Diamondnak a szomszéd szobába, de nem üvöltött vissza!

    Alice-ban lenyugodni az egy külön fejezet..., Szétesett tudatommal is érzem, hogy ölel, húz magához, simogatja fejemet, és már nem is csodálkozom, hogy megérkezik a szája és meleg csókokkal borít, mintha nem is most engedtem volna útjukra a Rozsdatemető fiatalokat... Lenyugodni Alice Boszi mellett, kész izgalom... Nem először adja nekem Alice azt az érzést, azt az illúziót, hogy egy szerelmes lányt ölelhetek... Ekkora odaadással nem viszonyult senki!

    Magamtól kitalálok (kifelé miért mindig könnyebb? :))... Játszótársam elvégzi a romeltakarítást (nem, nem engem dob ki!) és már csókolózunk is... Imádom a vágyakozó puha száját..., de elszakadok és visszatérek Alice kanyonba...
    Ez az, amit órákig bír Ő, és ez az, amit én meg sajnos nem... Gyöngyöző homlokom, fáradó nyelvem nem bírja már a hídépítéseket... feladom, ráteszem fejem hasára, jelezvén, ennyi mára...
    Ölelni, ölelni, ölelni és csókolni... Ez maradt már csak időm lejártáig, bár én beszélgetni is szerettem volna, de tudjátok, a szája mindig megérkezik és a gondolat kezdemények nyögésekbe fulladnak...
    Bármilyen keserves is volt feltápászkodni a fürdő meglátogatásáért..., ma erős voltam és pontos...
  • Elszámolás:

    Általában esély sincs rá, hogy érkezéskor tegyem a virágokat a vázába, ma is csak felöltözésem után tettem ezt meg, szó nélkül helyeztem a polcra, még a masszás időszak nagyságát öröklő és továbbvivő mennyiséget...
  • Összkép:

    Alice Boszi a leghosszabb sorozat eddig a kalandozásaim során, és úgy gondolhatok rá, hogy Ő az akinél soha nem éreztem kedvetlenséget, soha nem volt visszafogott, soha nem láttam rajta fáradságot..., bújt, simult, húzott magához..., mindig azt akarta amit én, kérni sem kellett, tudta Ő, hogy mi jó nekem! Minden alkalom úgy kezdődött, ahogy az előző véget ért... rácsatlakoztunk egymás szájára, és egymásba olvadtunk...
    Az összes találkozásunkkor nem csak barátnőérzést adott, hanem egy szerelmes kislány odaadó melegségét kaptam Tőle! Tudom, hogy ez nem rólam szólt, csak adta nekem..., adta, és olyan hibátlanul, hogy hiába kerestem stikliket Alive művészetében, soha nem találtam... mindig ugyanolyan varázslatosan "szeretett"...
    Alice Boszi hajlott kora ;) és ez a folyamatosan nyújtott varázslat indokolja, hogy "életmű" díjat adjak Neki, Neki a Mester Illuzionistának! Persze, ha sürgősen visszavonulna, sokkal könnyebben úszhatnám meg Őt! ;)

    És mondhatom, ma is megfőzött és megégetett... Én még keresem a szót... Hogy elkerüljem a dal "csak Veled" végkifejletét… Most kutatom azokat a massz hirdetőket, akik olajos-krémes kencével enyhíthetik sérüléseimet...

    Köszönöm Alice, hogy vagy! :)
Happy Massage