Napsütéses reggel,még kicsit álmos tekintet,de köszönöm Neked,hogy "hírbe hoztál"engem...még keresem a szavakat,hogy megfelelő legyen...de a verslábak nem szaladgálnak mindig itt nálam a hegyen...pedig ha elkapok egyet,már akkor minden rendben...mert a rímek madara az égre felröppen...s már kedvemre való az ütem,csak győzze az ujjam...hogy a billentyűkkel mindet pontosan leüssem...inkább a betűket,mint Téged...pedig imádom vágyaktól ájuldozó tested ápolni...kéjesen masszírozni,mindened újra és újra forró csókjaimmal elhalmozni...hallani ahogy ahogy zenél a lelked...s az ajkad azt elsuttogja nekem...mindened fontos,a hátad simítom...a nyakad kóstolom...tekintetem falja,mi Férfiasságod megmutatja...karomban tartalak,s mint a virágot szagollak...a boldogság illata,újra és újra elbódítja agyamat...imádtam minden percet,mit a Te jelenséged okozott nekem...köszönöm,hogy újra megjelentél,s egy kicsit az életem része lettél!...puszillak tetőtől-talpig! Virág,