Action:
Minden apróság, így a sejtelmesen nyíló ajtó is fokozza az izgalmakat; mögötte pedig Eszter, akinek jókedve hamar letaglózza az erre tévedőt. Puszi, puszi, tetszek neked? - igyekeztemben véletlenül még a lábujjára is rálépek, ami alkalmas némi vicc elsütésére is. S ha a férfi ilyenkor meg akar állni a lábán, visszafogott, ámde határozott választ ad. Nem annyira félreérthetetlent, mint amilyet egy rajongó pincsikutya adna - ő legfeljebb ODABENT ugat, mit mondjak, jó hangosan. Ez is a játék része: nem teregetjük ki azonnal a kártyáinkat. Hosszasan sorolt jelzők, ájuldozások helyett beszéljenek inkább a tettek, férfiként engem inkább ez éltet. S utólag fordul csak meg a fejemben: te jó ég, ezek a lányok megerősítésre szorulnak? Nem, arra azért talán nem, de a bókokat NŐKÉNT természetesen ők is igénylik. Pár kiló felesleg, ÁLLÍTÓLAG, hát édes Istenem: ilyenkor általában poénnal ütöm el a dolgot, előre jelezve, hogy ITT BIZONY nem látok én semmilyen hibát.
Tea. Az igényesség újabb jele. Kell a kapcsolódáshoz, az oldódáshoz, a jó kedélyhez. Egyáltalán nem sajnálom az időt, ami így levonódik az egy órából - hozzáad, nem pedig elvesz valamit az élményből. Szóba kerül a swinger - egyikük már 18 éves kora előtt (!) járt ott, a barátnőjével együtt, másikuk még soha. Álmodozzak arról, hogy egyszer elkísérem oda? Nem, inkább férfiasan még egyszer felhívom keringőre: feltéve, hogy olvassa ezeket a sorokat :-)
Alapos fürdés, majd még egy kör rövid beszélgetés (épp ünneplünk valamit). A múltkor az antré látványosabb volt: kismacska módjára térden ülve fogadtak az ágyon, mikor kiléptem a fürdőből, akkor épp életem egyik igen ritka pillanatát élve meg. S mikor rögtön megkérdik, mit keres rajtad a derekad köré tekert törülköző: akkor még a látszólagos szemérem is hamar odavész :-)
Szóval most 'csak' állva kezdünk. Csak?? Karom előbb Jázmin, majd Eszter testét fogja körbe, ezután pedig: mindkettőkét. Édes a csók, egyik ajakról a másikra vándorolva: mély és nem visszafogott, nyelvem a nyelveikkel hadakozik. Emlékezteti őket a múltkori nyalásra: arról már menet közben elismerőleg nyilatkoztak. Mit nyilatkoztak? Szenvedélyesen kiáltottak..! Node szerénység, elvtársak: itt és most az a dolgom, hogy a legjobbat adjam magamból. Önbecsülésből, naná: de akárhol, akárkikkel is vagyok most együtt, a legkevesebb, hogy ők is a lehető legjobban élvezzék a játékot. Ha nem csak rutinból: annál jobb!
Ajkaink elvesznek a másikéban, rögtön az elején izzik a szenvedély, s nem hagyom ki az alkalmat, hogy Eszter, majd Jázmin nyakát és vállait is csókoljam, csókolgassam. Eszterre ez mintha különösen hatással lenne: talán nem mindig és nem minden kuncsafttól kapja meg. Pedig, kedves uraim: a Nő finom kényeztetése fontos előjátéka annak, ami már... igen hangos és igen gyors :-)
Ott még nem tartunk: közös, hármas csókot kérek és kapok is, olyat, amilyen álmainkban is visszaköszön és amit ők is láthatóan nagyon szeretnek. Megerősítjük a szándékainkat, megerősítjük a köteléket: nyelvek szertelen kavalkádja, elmerülés a végtelenben. A végtelenbe és tovább: mert igen, most AZ következik. A csókolózás közben kezük már a nadrágomban matat: ez most viharos gyorsasággal kerül le a helyéről. Fejem alá udvariasan párnát kerítenek, hátamra döntenek és... játszanak vele. Kéjesen, az istennők összhangjával, nyelvükkel és ajkaikkal két oldalról lefelé haladva és vissza. Vastag farkamon van hely bőven, s ki is használnak minden lehetőséget. Mélyen, egyre mélyebben bekapva, a golyóimmal is játszva, felváltva adogatva egymásnak: hey Baby, welcome here! Sokan vannak manapság, akik a pornó káros hatásairól beszélnek. Nos, ha ilyesmit általában leginkább csak ott látok: akkor gondolkodás nélkül károsítom magamat :-)
'Szereted a prosztatád izgatását?' 'Mit mondjak, nem feltétlenül...'. Diplomatikus válaszként, nevetve nyugtázzák ezt. Most és általában nem. Bár a múltkor ezt is kipróbáltuk. Olvastam itt korábban, hogy némely férfit még vibrátorral is kényeztetnek. Merő kíváncsiságból kérdezek rá a végén, már a szex után, van-e esetleg felcsatolhatósuk, hogy betöltsenek, hogy is mondjam... némi piaci rést :-) Nemleges a válasz, bár Eszter azon van, be kellene szerezni egyet, avagy kettőt. Nem tudom, azóta végül sikerült-e erről meggyőznie Jázmint :-)
Konzervatív úriember módjára így hát a hagyományos megoldásokat választom. Roppant konzervatív módon Eszter a szám fölött helyezkedik el, miközben Jázmin ajkai még a farkamon járnak. Propeller-hatás: Eszter a múltkor kimondottan élvezte, s ez az emlék erőst' motivál most is. Hamar ráérzek a punci ízére: nyelvemet előbb lassan mozgatva szeméremajkai közt, fel-alá, keresve és hamar megtalálva Őszentségét, Eszter csiklóját. 'Hogy mozoghat valakinek ilyen gyorsan a nyelve?' - szólt a kérdés a múltkor. 'Isteni vagy, ez kurva jó!' - hangzik el most. Érthető okokból nincs módom válaszolni a két csodás légpárna között, a szavak már rég a torkomon akadtak. 'Persze, ez is a marketing része, hogy ne utoljára járjak erre' - szól a kisördög az egyik vállamon. 'Tényleg piszkosul élvezi' - mondja az angyalka a másikon. Neki lesz igaza, mikor Eszter borzongva, remegve élvez el.
Ó, hogy Jázminról megfeledkeztem volna, kedves olvasó? Hogy tehettem ilyet, miközben Eszter kényeztetése közben gumit húzott a farkamra, s nekem háttal beleült, rutinból, próbaként, kettőnk közös örömére. Az egyik csaj beteríti előttem a látóhatárt, a másik benevez a rodeóra: most próbálja meg visszafogni magát, aki tudja :-) Én nem fogom: inkább olvadóban vagyok, Eszter öröméről azért nyilván nem feledkezve meg.
Váltunk és a gumicsere után most ő ül belém, elölről, ami csak fokozza a kéjt. Fekete hajkorona, vénuszi idomok, műviesen igazi cickók, s a nyeregben közben elemében érzi magát. Kezei a kezeimben, szorosan fogom őket: ez a kapcsolódás félreérthetetlen jele. Jázmin közben csókhoz közeledik, s lelkesen fogadom: nyelveink keresztbe-kasul forogva megegyeznek abban, hogy közösen keresnek játékszert maguknak. Eszter mellei lesznek a kiválasztottak: mindannyinknak jut belőlük egy-egy, miközben a nő még bennem van, s duplán (ó, dehogyis: triplán!) élvezi a játékot.
'Megdugsz hátulról is?' - kérdi Jázmin, újabb tettekre hívva fel. Vége a kényelmességnek, most én diktálom az ütemet. Nem leszek fából, ez biztos. Újabb gumicsere, s egy rövid megjegyzés: 'Értékelem, hogy ezt is elvégzitek helyettem!' 'Ezt még nem is mondta senki' - ideje volt hát már végre. Mégiscsak az a világ rendje, hogy a nők apró figyelmességei se maradjanak köszönet nélkül. Farkam tehát kutyapózban Jázmin puncijában, miközben a hátán fekvő Esztert nyalja, falja odalent: sokadszor, de megunhatatlanul. Fő a fokozatosság: így gyorsítom hát az ütemet. Kezeim először csak finoman támaszkodnak Jázmin fenekén, majd egyre erőteljesebben húzom magamhooz, úgy, hogy néha abba is kell hagynia a nyalakodást a kéj miatt. Erősödő nyögések, érkező sóhajok, még, még... s előttem Eszter élvezete, csodás alakja adja a vágóképet.
Ennél is van feljebb? Mégiscsak a misszionárius a kedvencem. Kérem és megkapom: Eszter van most soron. Szenvedélyes, 'elkapós', mély csókkal köszöntöm újra őt: ez az, ami ezzel a játékkal nélkülözhetetlenül együtt jár. No, meg a tempó: abba minden erőmet, minden szenvedélyemet beleadom, miközben mindkét karommal az ágyra támaszkodom. 'Azt a kurva, azt a kurva!' - nincs megállás addig, amíg ezt nem hallom. Akkor, amikor már... csattog!
Jázmin is kéri, mielőtt még megkapná. A műfaj ugyanaz: a nő nem, s én gyönyörködöm a változatosságban. Miközben munka és szórakozás párosban késztet tettekre, a másikuk pucsítva mutatja felém a fenekét s csodás fészkét. Talán csak a látvány miatt: talán azt várva, hogy kézzel, az ujjaimmal kényeztessem őket. Ilyesmire most nem vállalkozok, ebben a változatban, a tempó kedvéért mindkét karom, mint mondam volt, az ágyon támaszkodik vagy a csaj köré fonódik. Nem vagyok gyurmából, de azért nyers acélból sem, kiváló barátom odalent már fáradni látszik: újra a hátamra fekszem hát, s újra duplán áraszt el két oldalról a kéj. Nappali álom; s talán már a pihenés jegyében, arra kérem Esztert, hogy újra nyelvem hegyére vegyem a csodát, amit odalent nyújtani tud. Kérdem, hogy az ujjaimat is használhatom-e, bár a nemlegest választ előre tudom már. Ez azért udvarias: 'Nem lesz rá szükség!'. Valóban nem. Eszter szeméremajkai ismét nagy vendégszeretettel fogadják nyelvem propeller-mozgásait, miközben Jázmin érzékeli, miért fordultam hasról oldalra: hamar bekapja hát a farkamat, miközben Esztert nyalom éppen.
Ő következne, mikor eszembe jut, hogy még nem is nyaltam ki. 'Time's out!' - ó, a francba! Kedvenc virágom tényszerűen közli ezt velem, de hogy ne okozzon csalódást, ő vállalkozik végül arra, hogy végezzen velem. A múltkor Eszter intézte ezt, lelkesen és csodásan; így pedig megint csak élvezhetem a változatosságot. 'Lazíts, menj el!' - bíztat oldalról. Jázmin pedig ütemesen, gyorsan, 'metálosan' mozgatja fel s le a fejét. Szopja, szívja, s ha máskor általában komolyabb kézimunkára is szükségem van: akkor most érzem, hogy közeleg a vég. A késleltetés jó móka, ha az ember képes rá: megadni magamat azonban nem szégyen. S Jázmin szájában robbanok: remegve, üvöltve, ahogy az ilyen helyzetben szokás.
'Msáfélszer élveztem el' - mondja Eszter, én pedig a félig üres pohárra gondolva csettintek csak: 'A francba!'. Máris hagyom a francba a perfekcionizmust, mikor mosolyogva mondva: 'Nem baj, nagyon jó volt!'. Ha te mondod, drága... Jókedve, lelkesedése az ajtóig kísér, miután Jázmintól is csókkal búcsúzok, s a fürdőből kilépve megpillantom a harmadik lányt, Nikit, akit kérésre szintén be szoktak venni a buliba. 'Legközelebb négyesben is nyomhatjuk!'- mondják legalább kétszer, én pedig szabadkozok: kettejükre is bőven kimerítő koncentrálnom. Egyszer persze, ki tudja? :-)
Az utolsó emlékképem Eszter fedetlen kebleiről szól, miközben csókkal köszönünk el egymástól: a földi csoda pár pillanatra látható csak így a nyitott ajtónál, az idős szembeszomszédok azonban PONT ekkor nyitnak be a lakásukba. Uppsz! Mai romlott világunk titkai feltárulnak. S ha ez az egész móka a piszkos anyagiakról IS szól, ugyebár: elégedetten távozok azoktól, akik tudják, értik a dolgukat és nem is fogják vissza magukat, mikor arra nem volna semmi, de semmi okuk és indokuk.
