Barbi régi kedvencem, többéves ismeretségünk során egyre népszerűbb lett, így egyre nehezebben lehetett elérni, újabban jó előre kiírja szabad időpontjait, ergó hosszútávra lehet tervezni. A lehetőségeket napi rendszerességgel figyelem, annál is inkább, mert jubileumi találkozásra készültem Barbival. Jó néhány nappal korábban sikerült megfelelő időpontot találni, amire azonnal "lecsaptam", privátban kértem, elfogadta - előző napi megerősítést kérve. Második kamaszkorom izgalmában és a várakozás örömében elnéztem az időpontot, de ő kedvesen, megnyugtatóan kiigazított, így minden a helyére került és létrejött a "Jubileumi Találkozás".

Parkolás 200 méteren belül megoldható, BKV-val is hasonló közelségben. Cím pontos, bejutás diszkrét, egyszerű.

Barbi tündéri babaházáról sok leírás született, - nekem a szívem csücske - tökéletes harmóniában vannak egymással. Leginkább a Tisztaság, Rend, Ízlés, Hangulat, Kényelem, Nyugalom hívószavakkal lehet jellemezni.

Barbi megjelenéséről is sok információ található, nem akarom ismételni, csak annyit, hogy az évek során semmit nem változott, ha mégis akkor csak előnyére. Valamit mégis kiemelnék amiről kevés szó esett eddig, ezek pedig remekbe formázott, karbantartott, a tökéletesség határát súroló lábacskái. Sokszor gyönyörködtem már bennük, de Barbi egyéb varázslatos formái miatt fantáziám nem nyitott nagyobb teret ezen területre, no meg Barbi nem is szerepelteti vállalásai között a láberotikát, nekem meg eddig ez kimaradt az élményeimből. Egy nem régi beszámolóban viszont olvastam, hogy milyen mértékben varázsolta el vendégét ezekkel a gyönyörű lábakkal, és ezt átgondolva, Barbival kapcsolatban már állandósult vágyaim magasabb szintre emelkedtek. Megérkezésem után, kicsit leültünk beszélgetni, fel is vetettem ezt a kérdést és vállalta, hogy szívesen megismertet ezzel az élménnyel is. (azért írtam erről kissé bővebben, mert ez lett a vesztem, mint az alább látható).

Beszélgetés, koccintás, után fürdés, Barbi már a képe látható zöld bikiniben várt (nem mondtam neki, hogy ez a kedvencem) ez is jó jelnek tűnt, tovább fokozva a várt élmény varázsát. A kanapéra ülve lassan lesimogattuk egymásról a textileket, hogy ne csak vízszintes helyzetben találkozzunk - nagyon vizuális típus vagyok - nem csak érezni, látni is szeretek. Barbi tanácsára bevonultunk a kis szentélyébe ahol egymás testét felfedezve finom csókok után én kezdtem kényeztetni Barbit. Minden porcikája tökéletes, ápolt, gusztusos, nehéz eldönteni, hogy hol simogassam, szorítsam csókoljam, harapdáljam, stb. Az izmos, formás combok között rejtőző kis kagylót mindig újra és újra megcsodálom, nem tudok betelni vele annyira kicsi, formás és rugalmas (mindig sajnálom, hogy "embargós" listán van. Kóstolgatós nyelvjátékom érezhetően jólesik neki, de nem jut fel a csúcsra. Helyet cserélünk, kapok egy csókokkal fűszerezett csúszkát, amit Barbi izgalmas technikával, remek érzékkel, kereszt- és hosszirányban csinál, kellő lassúsággal, az érzékenyebb részeknél meg-megállva végez.

Egyszer csak váratlanul hanyatt fekszik a lábaim felől és a már jól előkészített barátomat finoman talpai közé veszi, és fantasztikus mozdulatokkal szinte elvarázsol. Életem első ilyen élménye lévén első pillanatokban azt sem tudtam hol vagyok. A puha talpak hol a golyókat, hol a hasamat, combomat simogatták, hol a két talpacskájával ovális kehelyformát képezve fogadta közéjük vágyakozó, robbanni vágyó részemet. Félkábulatban éreztem, hogy pillanatok alatt megtörténik a vég és öntudatom utolsó morzsájával elkövettem egy hibát -amire nem gondoltam. Barbi az elhelyezkedés miatt túl messze volt tőlem. Többéves ismeretségünk során ( Barbi sehol nem fogad magába) ajkaival mindig elvisz csúcs közelébe, pontosan tudja mikor engedjen el, akkor feljön, testével betakar, hosszú, lágy csókkal. kis kezének lassuló pulzáló mozdulataival visz el a nirvánába, és azt is tudja, mikor engedjen el. Ezt akartam most is elérni, egész testét, csókját magamon érezni, ezért állítottam le csodás talptechnikáját. Feljött, összesimultunk, kézbe vett, lágy ajkai próbálták az előbbi állapotot visszahozni de az "újraindítás" nem sikerült. Hiába volt elég üzemanyag, a fordulatszám alacsony maradt, a gyújtószikra nem volt képes berobbantani a motort. Hiába tett meg Barbi minden tőle telhetőt, Hiába a váltás kézi vezérlésre, a "nagyon akarom" effektus, az idő vége felé jártunk, stb, hiába a nagy készülődés, tervek, a szimfónia befejezetlen maradt. Barbi kis vigasztaló simogatásai, néhány puszi és fürdő, majd búcsúzás.

Extrák nincsenek, Barbinál minden kiegyensúlyozott vele az együttlét az extra.

Barbi változatlanul az akit évek óta ismerek, én mértem fel rosszul, vagy reagáltam túl egy helyzetet.