Jó ideje terveztem már Barbival a találkozót. Az inspirációt, egyben ami komoly segítséget is jelentett számomra néhány - általam immár - megbízhatónak számító novellista ajánlása biztosította. Barbi és jómagam is a telefonos kommunikáció híve vagyok/vagyunk. Mint kiderült, mindkettőnk számára fontos a stílus, a hangszín, a hanghordozás, a kérdések/válaszok - nem mindegy milyen formában és hogyan történő - megfogalmazása. Kora délután hívtam, nem volt szerencsém, nem vette fel. Másfél óra múlva csörrentés. Barbi volt. Kinyomtam, visszahívtam, majd egy kellemes negyed órás csevegés vette kezdetét. Úgy éreztem: átmentem az "első szűrőn." Megígértem, hogy amint látom már a következő hetem első felét, jelzem, majd menni fog a VTR. Így is lett. VTR, időpont elfogadva, üzenet oda-vissza: "Szeretettel várlak." - "Szeretettel megyek."

Újbuda. Ismert környék jónéhány "sorstársnak". OMV töltőállomás, uszoda-környéke. Parkolás biztos könnyen megoldható, nem figyeltem, BKV számomra tökéletes. Mindenféle számjelzésű villamos megy arra, 17, 41, 47, 56, buszok is, de én a kötött pályát preferálom. Mánia.

Megbeszélt időpont előtt 2 perccel telefon a kapu előtt, számkód, emelet megadva. Kicsi kaparászás az ajtón, mely kinyílt, majd belépve megnyílt, egy Új Világ. Barbi lakása tökéletes tisztaságot és lenyűgöző harmóniát áraszt. Amerikai konyhás nappali, bejárati ajtótól jobbra ragyogó, makulátlan fürdőszoba sarokkádas zuhanyzóval, számtalan tusfürdő vigyázz-állásban várva, hogy 180 fokos fordulattal, immár nyitott kupakkal majd felüdítse a vendéget. Friss, ropogós, galambszürke törölköző. Szájvíz kétféle, pici, 3-5 centes műanyag poharak. Patika. Igényesen megkomponált minden egyes díszítőelem: szobanövények diszkrét, pasztellszínű kaspókban. Fehér/tört-fehér-tojáshéj színek díszítik az alapvető bútorok környékét. A kanapé talán acélkék színűnek mondható, a konyha-nappali bal oldalán. Itt folyt a bemutatkozó beszélgetés. Különböző méretű és - öltözéküket tekintve - különböző stílusú - Manók kukkolnak, leskelődnek nappaliban, hálóban, fürdőben. Barbi számára ez a "téli dizájn". Az őszt Ő is, én is várjuk, szeretjük. A legszebb színek! Én azért a tavaszi és nyári kiegészítőket is szeretném látni.

Belépést követően: "windows blue death". A teljes lefagyás, közben a szétrepeszt a forróság érzés. Barbi győnyőrű! Aranyszőke haj felkötve. De: azok a SZEMEK! A nem túl mély tengerfenéken lévő korallzátonyok feletti azúrkék vizet pásztázó napfény képes - talán - hasonló "zöldet" produkálni. Kéz- és (mint később kiderült) lábkörmei valahol a korall-vörös és a mély-bordó között medián. Elegáns. Smaragzöld bikiniben (melltartóban, bugyiban) nyitott ajtót, mely tökéletes összhangban volt szeme színével. Sötét színű magassarkú topánkát viselt, amely még jobban kiemelte, amúgy is izmos vádliját. Barbi teste tökéletes. Tesz is érte, sportol. Nulla felesleg, csupa (finom) hús és izom. Bőre selymes, szoláriumot látott. Nem bronz, szerintem inkább aranyporral, lágyan átfestett. Mint az Aranyeső Yuccában legvégén, a robbantás után hullik az aranypor....Barbi bőre ilyen. Nem olyan tömény "arany-sötét", de csillámporokat tartalmaz, az biztos. Tökéletes szépség. Csupa báj és kellem. Beszégetés közben azt éreztem, hogy Ő az igazi "Mosoly-Lány". Bemutatkozós-ismerkedős egymásra-hangolódás volt. Szerintem jól sikerült.

Zuhanyozást követően a nappaliban magam elé engedtem, hogy mutassa az utat a szeánsz helyszíne felé, ami a fürdőszoba mellet jobbra található hálószoba. Egyrészt: udvariasságból. Másrészt: Látni szerettem volna, ahogy megy, a "járását". De nem! Lebegett Ő a padló felett.....Csodálatos! Állítása szerint nem tud jól masszírozni. Ott is, itt is cáfolom! Olyan lágy, érzéki, finom, krémes masszázst kaptam, hogy majdnem teljes relax. Azaz: majdnem bealudtam a finom, apró kezecskék néha erősebb, néha lágyabb símogató játékába. Pazar élmény volt. Fordulás!

"Kicsomagolsz?" Alig vártam valami hasonlót. IS! (eszembe jutott, hogy itt mindig bénázok...azok a rohadt kapcsok!....Most egyből ment.) A gyönyörű, természet által megalkotott ciciknek köszöszöntem, majd délre vándorolva kapott a puszikból a feszes has, köldök, alhas, és comb-belsőt követően a.... Nem vagyok egy "berúgom a kocsma ajtaját" típus. Jelen konstellációban is a finomabb mozdulatok híve vagyok. Gyenegéden köröztem nyelvemmel, koncentrikus köröket leírva. Egészen a Kehelyig. Lágyan, gyengéden dédelgettem. Őt csak így lehet. Így érdemes. Szerintem. Finom, elegánsnak mondható sóhajok jutalmazták ténykedésem. Nem "melóztam". Nekem volt nagyon jó. Serpa voltam, de a csúcsig nem tudtam el/felvinni Barbit. (nem is voltak ilyesféle, megalapozatlan várakozásaim....első találka, képességeim korlátozottsága....stb) És jött Ő. Bársonyos, selymes kéz-száj kombóban részesültem percekig. Megkértem, hogy álljunk meg picit. Előttem a gyönyörű test, én térden széttárt lábai között. Picike, puha (kellemesen
hűvösnek érződő) lábacskái lázban égő, forró (tüzelő) péniszem fogták körbe-körbe és masszírozták. Elképesztő látvány és érzés volt. Együtt a kettő. Hirtelen fordulás. Barbi úgy döntött, hogy négykézláb szeretne lenni....Én meg elkezdtem "masszírozni", símogatni, kapirgálni a csodaszép hátát, fenekét, miközben Ő, két lábfejét szinte X-be rakva masszázsban részesítette kisgyíkom. Újabb fordulás. Én háton, és lenyűgözve bámulom amit, és ahogy ténykedik szájacskájával, kezével. Felvisz a felhők közé, elenged, de nem engedi, hogy leesek a földre. Újra, újra felvisz az Egek-felé...Megkérem, hogy szemtől-szembe. A beteljesülés előtt megkértem, hogy engedje meg, hogy "elvesszek a szemében"! Így történt. Hasizom-gyakorlat: napi egy felülés megvolt. Lágyan, finomam két kezembe fogtam édes kis arcocskáját, Ő folyamatosan rám nézett, miközben keze mozgott a "kicsin". Elvesztem. Metamorfózis. Itt a vége. A ragyogó vége.

Szokásomnak megfelelően kis borítékban, az adatlapon megjelenő "mit szeretek" kis figyelmességgel, ajándékkal együtt átadva. Egy órás randevú, ami nyilvános. 23 szál szegfű, rózsa...

Csodálatos, több mint 1 órát töltöttem egy, messze több, mint csodálatos Hölgy társaságában. "Szerencsefia" vagyok megint. Gyöngyhalász küzd egy fél életen át, mindig alámerül, fuldoklik, hátha....Aztán egyszer csak megvan az IGAZGYÖNGY. Tobben megénekelték már, hogy milyen élmény Barbi társaságában lenni. Tessék olvasni! Összegzésként: Korábban egy "bárd" már eldalolta, vagy lehet, hogy csak kommentben fogalmazta meg a "Barbi-Varázslatot". Ez, ha így van/nincs így, de igaz. Nem "legenda", valóság! Átéltem. A "Barbi-varázs" létezik. Van! Amint tehetem rohanok vissza!