Action:
Gyorsan lecuccoltam, letusoltam. Tia Éva-kosztümben várt a szobaajtóban. Mint ahogy már jó párszor. Ölelkezés, csókolózás állva, cicik kényeztetése elölről-hátulról, mielőtt birtokba vesszük a franciaágyat. Arcom Tia keblei közé temettem. Mellbimbói követelőzően ágaskodtak. Megkapták, ami járt nekik, majd lelkes, nedves fogadtatásra találtam a combok között. Itt hosszan időztem, mert úgy éreztem, mindketten élvezzük. Tia később szóban is megerősítette, hogy mennyire, és ugyan ilyenkor szoktak lenni fenntartásaim, de neki tényleg elhiszem. És ha mégis csak illúzió volt, azért is hálás vagyok.
Tia percei következtek. Sok perc. Aki már részesült a nyelvjátékában, az nem csodálkozik. Aki meg ezután fog, az nem csalatkozik. Technikája egyedülálló. Bár torokra nem próbált, nem is kértem, mindenhol éreztem a nyelvét. Azonkívül fáradhatatlan. Ha kipróbálnám, hogy melyikünk bírja tovább, százból százszor veszítenék. De nem is ilyen véget szántam magamnak.
Gumihúzás után én kerekedtem felülre. Tia mindig ad valami újat, most azzal lepett meg, hogy égnek emelt, nyújtott lábakkal fogadott magába. Nem nagy dolog, de ilyen még nem volt. Óvatosan, finoman kezdtem, de aztán egyre jobban belelendültünk. Mindketten. Egy menetet terveztem, sok-sok pózváltással, de olyan jól esett együttműködésünk misszionáriusban, hogy csak húztam-halasztottam a cserét, aztán le is tettem róla, felfűtöttem a lokomotívot, és döngettünk a végállomásig.
Tisztálkodás után dumcsiztunk. Az előző alkalom óta eltelt időre való tekintettel volt témánk bőven, főleg az elmúlt, de akkor még mindig tartó nyár körül forgott a társalgás. Közben Tia cickóit simiztem, somáztam. Mást is szerettem volna, de szólított a kötelesség. Elbúcsúztam szépséges partneremtől, legszebb részeitől külön is.