Natival az első találkozásunk óta vagy így, vagy úgy, de tartjuk a kapcsolatot. Van valami benne, ami mindig visszafordít hozzá. Vele szerettem volna zárni a nyaramat.

Kicsit nehézkes a programjainkat összefésülni, de készségesen küldte az információkat a lehetőségekről. Egész héten kergettük egymást és a mai napra sikerült is egyeztetnünk egy tökéletes időpontot üzenet és VTR használata segítségével. Telefonon nem beszéltünk, de nem is éreztem hiányát.

A cím egyértelmű, GPS pontosan navigál. Az utca csendes, viszont a parkolásra mindenképpen rá kell számolni pár percet. A közelben van egy őrzött, fizetős (900 Ft/óra!) parkoló. Én ma ezt vettem igénybe, mert nagyon ki volt számolva az érkezésem.

Egyebek mellett 3-4 perc sétára található egy S betűs bevásárló egység is a parknál, ahol szintén fizetős a parkolás, de mindig van bőven hely.

Tömegközlekedés szempontjából Natkóhoz egyszerűen el lehet jutni pár perc sétával szinte minden irányból egy közeli BKK (troli, villamos) megállóból is.

A kapuban megkapott intelmeket figyelmesen követve a sokadik emeleten nyílik az áhított ajtó. Bent rend, tisztaság és hűvös levegő fogad. Az elrendezés nincs túlgondolva, egy előtérbe toppanunk, amiből nyílik a fürdőszoba és az amerikai konyhás nappali.

A fürdőszoba tiszta, több féle tusfürdő (köztük már az általam használt is) sorakozik a zuhanyzó kabinban. Szájvizekből és eldobható poharakból is lehet válogatni. A nappaliban az asztalt és a székeket lehet igénybe venni a holmik lepakolására, az akcióhoz a küzdőteret pedig a kihúzható kanapé szolgáltatja. Aki mozizni is szeret, annak kedvez a gardrób szekrényen található hatalmas tükör.

A lakáson látszik, hogy rendben van tartva, Nati pedig figyel a részletekre is, hogy minden a helyén legyen.

Minél többet látom Őt, annál inkább idealizálódik bennem a teste; mint már sokszor említettem, nekem eddig nem Ő volt az etalon, de a tökéletes Nő fogalmát számomra teljesen kimeríti Nati.

A képeiből sok minden nem derül ki, viszont előrevetíti, hogy élőben mire lehet számítani. Arányai hibátlanok (bár Ő nem elégedett magával), nem lehet rajta kivetnivalót találni még keresve sem. Bátran állíthatom, hogy Ő a korunk Willendorfi Vénusza.

Szeme ragyog, tekintete kacér. Dús ajka csókra hív, mosolya megbabonáz. Már csak a hangjától is bizsereg bennem valami. Barna hajzuhataga kecses vállán megpihen, de kiengedve azt még vonzóbbá teszi Őt. Mellei mind látványra, mind pedig tapintásra tökéletesnek hatnak. Az ember keze nehezen válik meg tőlük. Csípője íve formás fenekéig vezeti a kezet, amibe én is sokat kapaszkodtam. Már leírtam korábban, de szerintem a legjobb fenék tulajdonosa cím Őt illeti. Kerek, feszes, formás, paskolni való. Príma puncija szereti a törődést, nehéz elszakadni lábai közül. Egyszerűen minden porcikája természetes szexualitást sugall. Játszi könnyedséggel csavar az ujjai köré, amit láthatóan élvez is.

Minden egyes ajtónyitásnál elképedek, amint találkozik a tekintetünk. Mosolyából egyből tudom, hogy a legjobb helyen vagyok. Cipőm levétele után csókkal és öleléssel üdvözöltük egymást. Én kézmosással kezdtem, miközben Nati az ajtófélfának dőlve érdeklődött hogylétem felől. Átlapozva az utolsó találkozásunk óta történt dolgokat a kanapé felé vettük az irányt, ahol még egy kicsit kötetlenül beszélgettünk. Roppant mód élveztem Natkó társaságát, de egy hirtelen csókváltás után sietősen távoztam a kanapéról felkapott törülközővel leöblíteni magam. A felváltott tisztálkodási rituálé után újból a kanapénál találkoztunk.

Natin ma egy őrjítő piros szett volt, amitől minél hamarabb meg akartam Őt szabadítani. Hosszas incselkedő csókolózás után a kanapéra vetettük magunkat és belevágtunk a lecsóba. Miután jelezte, hogy a bugyija kezd igencsak forró és szűkös lenni, egy gyors mozdulattal megszabadítottam tőle. “Jöhet egy jó nyalás, Natikám?” - kérdeztem. “Naná” - hangzott nevetve a válasz. Nem sokat hezitáltam, egyből beköszöntem lábai közé. Először csak gyengéden puszilgattam jégkorcsolya pálya simaságú szeméremdombját. Minél jobban felcsigáztam Őt, annál hangosabbak lettek a sóhajtásai. Mikor megelégelte a szórakozásomat, akkor a fejemet megfogta és célirányosan rávezette nyelvemet a legáhítottabb pontjára. Meleg és nedves fogadtatás várt már rám. Fejemről átette kezeit kezemre, így a reakcióját pontosan érezve tudtam, hogy szorítása azt jelzi, amikor jó neki. Szerintem magunkhoz képest rekord időt mentünk, Nati teste percek alatt felváltva feszült meg és remegett sorozatosan, miközben hangját egyre inkább kiengedte. Fejemet újból magára húzta, én pedig tisztelettel megvártam, amíg magához tért.

Felocsúdva a remekbe szabott összjátékunkból máris párnát húztam a fejem alá. A tükörrel szemben elhelyezkedve Nati pontosan úgy pucsított be, hogy mindent láthassak miközben nyállal hidratálta a kis barátomat. Ha magam elé tekintettem, akkor gyönyörködhettem a kényeztetésemben, ha pedig a tükröt vizslattam, akkor egy hibátlan feneket és kidomborodó puncit láthattam. Pazar élmény volt, az érzés pedig szép szavakkal leírhatatlan. Szerintem A-tól Z-ig mindenféle technikát kaptam, változatosan, érzékien, lassan és gyorsan egyaránt. Volt golyókényeztetés, nyelvmunka, kézi rásegítés, teljes eltüntetés. Natkó közben fel-fel tekintett rám teli szájjal. Ilyenkor reflex szerűen hátra csaptam a fejem és a plafonra meredtem, hogy nehogy elélvezzek. Még nem volt itt az ideje, pedig legszívesebben megtettem volna. Éreztem, hogy időt kell nyernem, úgyhogy Natit ismét a hátára “parancsoltam”.

Odaadó játékom lábai között nem maradt dicséret nélkül. Ez most még érzékibbre és intenzívebbre sikerült, mint az előző, bár most azért kicsivel több dolgom volt. Én kiváltképp élveztem; jó érzés volt megtapasztalni teste minden egyes rezzenését, miközben haladtunk a beteljesülése felé. Ennyi “úristen”-t még nem hallottam egymás után, ilyen hangos nyögések közepette. Fejem ismét Nati szorításában volt, de most egy kicsit több idő kellett neki a visszatérésre. Elcsukló hangján megköszönte kitartó munkámat, én pedig büszkén zsebeltem be a kiérdemelt dicséretemet.

Megegyeztünk, hogy ideje komolyabb vizekre eveznünk, úgyhogy rögvest megkaptam a vegyvédelmet, Nati pedig felajánlotta kezdésnek a doggy-t, ha már úgy is ennyire szeretem a fenekét. Kicsúszott a kanapé szélére, én pedig mögötte állva csatlakoztam hozzá. Itt már éreztem, hogy nem kell finomkodni, egyből magába húzott. Derekát és fenekét felváltva fogva egyszer csak hátra nyúlt és elkapta a kezem, majd megszorította. Hátra nézett rám, én pedig tudtam, hogy elkezdődött az igazi buli. Hajtottam, ahogyan csak bírtam. Nyögés, csattogás, kapaszkodás, halk sikolyok. Az etap jó volt, a pozitúra viszont kezdett kényelmetlen lenni, így beljebb csúsztunk immáron mindketten a kanapéra. A kényelmesebb pozíció lehetővé tette, hogy néha előre dőljek és csókolózva még jobban benne lehessek. Megint csak jött az érzés, hogy ez túl jó, még nem lehet vége, úgyhogy egy kis idő után váltottunk.

Nem hagyhattuk ki a misszionárius pózt sem, vagyis annak változatait. Először rádőltem, Ő pedig lábait összekulcsolta derekamon. Arcunk egymástól leheletnyi távolságra volt csak, ajkaink összeértek. Szemében elveszve közösen dolgoztunk a jó ügy érdekében; Nati is rásegített csípőjének mozgásával. Majd mellé borultam és a nyakát csókolgatva tempóztam tovább. Kis pihegés után lábait összezártam magam előtt és a vállamra szorítva használtam kapaszkodóként. Ezzel a pózzal sem volt semmi baj, azon kívül, hogy kezdett túl jó lenni. Ismét cseréltünk.

Most Nati került felülre. Természetesen ez a kedvenc pózom Vele. Foghatom csodás fenekét, mellei az arcomban ringanak közben, tekintetét pedig egy pillanatra sem vesztem el. A legváltozatosabb lovagló show egyszemélyes közönsége lehettem. Egész interaktív kis műsor kerekedett; egy percre sem álltunk le. Fenekét fogva húztam magamra, majd a melleibe kapaszkodtam. Néha az ujjam is a szájában volt, néha pedig a mellbimbóival játszottam. Csodálattal néztem közben Natit és bevillant, hogy szeretném, hogy ha színdarabunk utolsó felvonása a szájában végződne.

Lepattant rólam, és máris kezdetét vette az végjáték. Az elején kapott odaadó törődése folytatódott, majd kis idő után a szájában teljesedett be az igencsak intenzív történetünk. Nem sűrűn hagyja el ilyenkor hang a számat, de most én is kiengedtem magamból mindent; lent is és fent is. Nati szépen hagyott a szájában lenyugodni, majd odakészítette a tisztálkodáshoz szükséges dolgokat. Én pedig csak feküdtem a kanapén és kerestem a világban a helyemet. Most nekem kellett pár perc, amíg magamhoz tértem. Natkó közben mellém kuporodott és beszélgettünk. Nem sok maradt hátra az időnkből, de azt még megtöltöttük a gondolatainkkal. Közben elvonultam letusolni és készülődni a távozáshoz.

VTR és a korábbi randik szerint semmi sem változott. Próbálok Neki mindig egy kis aprósággal is kedveskedni érkezésemkor; a mai hozomány inkább egy kicsit a kettőnk között kialakult kapcsolatot volt hivatott tükrözni. Nevetve fogadta és örömmel konstatáltam, hogy értékelte a poént. A rózsákat távozás előtt helyeztem az asztalra a cuccaim helyére a legnagyobb természetességgel. Soha nem beszélünk róla.

Nati prémium, mint az S osztály. Ennek tükrében az, amit vele átélek mindig a mércém legtetején mozog. A lehetőségei “egyszerűek”, mégsem távoztam még soha Tőle hiányérzettel. Pontosan tudja, hogy mire van szükségem és mint mindig, most is újult erővel töltött fel. A nyári szezonomra méltóképpen tette fel a koronát ez a randink. Semmi kétségem afelől, hogy hamarosan újra folytatjuk a kis kalandjainkat.