Egy délelőtt hívtam őt, de nem ért rá, így egy kolléganője vette fel. A "hang" :) kedvesen elmondta a lehetőségeket és a technikai adatokat. Egy időpontot megbeszéltünk, de mondtam a hangnak, hogy azért én Rékával is beszélnék, hogy mennyire jönne be neki az én kényeztető hozzáállásom. A hang elmondta, mikor ér rá Réka. Telefonáltam az adott időben, és megbeszéltük az ötletemet. Eléggé benne volt.

A belváros egyik szíve. Jár arra minden, busz, villamos (a leghíresebb), metró (és már tényleg a metró, nem a pótló), troli, vonat, de kis sétányira még hajó is. Na a parkolás már zűrösebb. Persze lehet próbálkozni, ha valaki türelmes, hiszen az ott parkoló autók is odaparkoltak valamikor. Nem titok, a helyszínt ismerem jól. Én a Westend parkolóházát használom, szinte mindig. Ott kényelmesen meg lehet állni, aztán kis séta, és az ember már a célnál is van.

Ide jó megérkezni... Kis lifttel fel a magasba, majd egy hangulatos lakás fogad. A fürdő nagyon pöpec, a szobák pedig kellemes hangulatúak. Persze a szoba hangulatához a hölgytársaság is hozzátesz.

A nyíló bejárati ajtó mögött egy EKKORA mosoly fogadott, és mögötte ott volt Réka is. Pont mint a fotói. Egy kis hangulatos ruhácska volt rajta, és némi csipke alatta, mint kiderült később. Nagyon kedves, folyton mosolygó lány, akihez nagyon jó volt odabújni, és felfedezni rajta mindent. És azt a mindent, azt nagyon érdemes felfedezni, és érinteni. Nagyon szenzitív lány.

Előbb én akartam masszírozni ős, de ős is első akart lenni a masszázsban. Végül abban maradtunk, kezdje ő, mert ha én egyszer simizni kezdem, abból már nem lesz fordulás, ahogy ismerem magam. Szóval Réka kezdte. Kellemes simivel indult, de aztán az ujjai bele-bele nyúltak az izmaimba. Egyszerre volt lágy érintés, de hatásos masszázs is. Főleg a hátam, vállam, nyakam volt a célpont (ülőmunka ugye). Pokoli jó esett, tényleg felszabadította a hátizmaim, így én is hatékonyabban tudtam őt masszírozni. Miután cseréltük, ő feküdt hasra. Finom simogatással kezdtem, persze én nem voltam szakszerű. Megvallom, én inkább a teste elfedezésével foglalatoskodtam, de akár ezt a simit szeretetmasszázsnak is mondhatnám, nagyképűen. Csendesen élvezte, egy nagyon hamiskás mosollyal az arcán. Értette ő, hogy nem a sportsérülései kezelésére koncentrálok, hanem simán élvezkedem. Párszor bejártam a kezemmel így, de aztán a tenyerem át kellett adja a helyét a számnak, mert már eléggé vágytam rá. Nyakától a bokájáig végig puszilgattam. Úgy kétszer. Aztán megkértem, forduljon hanyatt. De ami ezután jött, az már egy másik rovat.

Egy percig csak faltam a szemeimmel, aztán a nyakába csókoltam. Erre felnevetett halkan. Lassan végigpuszilgattam mindenhol. Közhelyes, tudom, de a melleinél kissé elakadtam. Beindított nagyon, remélem nem voltam túl szenvedélyes. De ugye két melle is van, és mindkettőt meg akartam édesgetni, már csak azért is, nehogy sértődés legyen belőle köztük. De aztán sok perc után, lejjebb indultam. Egészen a köldöke alá, ám ott elfordultam a jobb lába felé. Édes volt, hogy a fejem nyugvó kezén éreztem, nem erre számítot, de a combjait nem hagyhattam ki! Bokáig puszilgattam, majd másik lábán vissza, egészen a köldökig, onnan aztán már csak lejjebb és lejjebb, míg meg nem érkeztem oda, ahol a legérzékenyebb. Ekkor összeölelkeztem a combjaival, melyeket kicsit feljebb is húzott, tán hogy meg ne szökjek megint :), majd így csókoltam. Fejem fogta, és lassan elindultunk a naplementébe, ahova egy idő után, hangos, látványos tánccal megérkezett, miközben teljes erejével nyomta a fejemet az ölére, és szorított a combjaival.
Hosszú pihi jött. Egy darabig csak a combján pihentettem az arcomat. Aztán felhúzott magához, és kicsit beszélgettünk. Később egyszerűen hanyatt fordított, mondván én jövök. Mondtam neki, nem lehetne, hogy megint inkább őt kényeztethessem. De nem engedett az akaratából, így egy 69 jellegű pózban állapodtunk meg. Azért jellegű, mert mondtam neki hogy ez a kedvencem, de csak akkor, ha én szájjal őt, de ő csak kézzel kényeztet engem. Már fordult is rám, ráült a számra, és elindult a közös csata. Elképesztő érzékkel nyúlt hozzám, lassan, lágyan, ahogy szeretem. Közben éreztem, hogy a nyelvmunkám is tetszik neki, amit mozgásával is igazolt. Aztán egyszer csak érzem, megáll a keze, reszketni kezdett, és beteljesült a számon ülve. Pár percig rámhajolva pihegett. De aztán nem volt menekvés. Visszaülve a számra újra játszott velem, sőt megszegve a megállapodásunkat, egyszer csak a szájában is voltam. Az orgazmusa, az érintései, a szája játéka kombinálva a végzetes kézmozdulataival, kiütött engem is. Nem bírtam tovább, belekiabáltam a még mindig a számon ülő puncijába, hogy végem van, és a szájában bevégeztettem. Még lassan játszott velem kicsit, aztán roppant önelégült arccal leszállt rólam tisztába tenni magát. Miután újra kaptam levegőt, még beszélgettünk pár percet, aztán fürdő...

Amit a hanggal korábban, majd vele is tisztáztunk, elhelyeztem egy kis asztalra. Rá se hederített. :)

Valahogy ebből a lakásból csak tele vigyorral lehet eljönni. Én lefelé mindig lépcsőzőm, mert akkor tovább tart a varázs. Réka mosolya a kijárati ajtóig kísért a lakásban, és a csukódó ajtóban is látszott még az a mosoly. Én meg akkora vigyorral mentem le a lépcsőn, hogy keresztben el sem fért...