Aznap délelőtt egyeztettünk egy késő délutáni találkozót. Az oldalról hívtam a lányt. Aranyos volt a telefonban. Megmondta a címet és még azt is elárulta, hol tudok biztosan. parkolni.

Tömegközlekedés a ház előtt áll meg. De komolyan. A villamos pát méterre tesz le a kaputól. A busz kicsit odébb. Parkolás is megoldható, de csak kicsit feljebb.

Korábban értem a címre, mit a lebeszélt időpont. Gondoltam veszek valami desszertet a ház alatt lévő boltban. Sikerült is találnom egy finomat. Örömmel hívtam Petrát, de nem vette fel a telefont. Nem gond, kicsit nézelődöm. Pár perces ide-oda séta után ismét hívtam a lányt, de ezúttal sem vette fel. Itt már kissé kezdtem aggódni. De annyira még nem, hogy haza induljak. 5 perc után ismét próbálkoztam, eredmény nélkül. Gondoltam beülök az utca túloldalán lévő cukrászdába és iszok egy kávét. Mikor elfogyasztottam a kv-t, ismét hívtam, de tudtam ez az utolsó próbálkozás. Ha nem veszi fel, felejtős a lány. Nem vette fel. dobtam neki egy sms-t, hogy ott voltam és se kedvem sem időm nem volt tovább várni. Amikor hazaértem hívott, hogy elnézést nem hallotta a csörgést. Mondtam értékelem, hogy felhívott, de ezzel nem vagyok kisegítve. Adott egy másik időpontot a mai napra azzal, hogy az egyik általam választott extrát elengedi. Elfogadtam a bocsánatkérését és a felajánlott kompenzációt. Ma a megbeszélt időben ott voltam az immár ismert címen. De a mai nap deja vu érzésem volt. Ma sem sikerült találkoznom Petrával, de ugyanúgy mint a múltkor, még a telefonját sem vette fel. Kétszer is megszívatott. Megbízhatatlan hirdető. De már látom, nem is tagja az oldanak.