Noha szombat van, bejöttem dolgozni. Az első kávészünetemben "vesztemre" benéztem ide, hogy ki hívható éppen a kedvenceim közül. Chloé volt az, így eldőlt a sorsom mára. Felhívtam és azonnal felvette. Még nem jártam nála, noha a megjelenése óta - 4 hónapja - a kedvenceim között van.

Ő kezelte a telefonját. Egy nagyon kedves hangú és igen értelmes beszélgetőpartnert véltem felfedezni Chloéban. Gyorsan meg is beszéltük a kora délutáni másfél órás randit. Aztán két perc után rájöttem, hogy nem kérdeztem rá a kölcsönösségre, és mivel épp a héten volt egy ilyen irányú csalódásom, hát én szabadkozva visszahívtam. Igenlő választ kaptam.

Alapvetően Chloéhoz BKV-val érdemes menni, ahogyan azt mind a 6 eddigi beszámoló írója leírta. Én mégis bíztam a szerencsémben és autóztam. Szombat kora délután lévén találtam is parkolóhelyet a közvetlen közelben, talán egy percen beül. De ez munkanapokon biztosan sokkal nehezebb. Én azt pontoztam, hogy nekem milyen könnyű volt parkolnom.

A tömegközlekedés viszont mindig tökéletes itt. A lakás a 4-6 villamosmegállók közvetlen közelében van. Az épület számozása is elfogadható (a házon nem láttam a házszámot, de a kapucsengő dobozán jó nagy betűkkel fel van tüntetve).

Egy múlt században épült rendes budai téglaépület. Talán az időpont teszi, de én teljesen diszkréten be tudtam menni és utána ki tudtam jönni. A lakásban több szoba is vendégekre vár, de nekem is az jutott, amelyet a többség említ: a baldachinos ágykeretes. Elfértünk benne, noha egy francia ágy nagyobb mozgásteret nyújtana. A lakás belmagassága igen nagy. A fürdőszoba patyolattiszta - minden van ott, ami kell. Egy újszerű nedvszívó törölközőt kaptam, és Chloé a távozásomkor egy másikat is oda akart adni, de a környezetkímélésre hivatkozva azt elhárítottam.

Mivel egyedül lehettünk a lakásban, én beszűrődő zajokra, vagy jövés-menésre sem panaszkodhatom.

Sosem tapasztaltam eddig, hogy egy masszázslányról írt MINDEN eddigi beszámoló ennyire hasznos és egyöntetű. Nem volt időm mindegyiket elolvasni a randi előtt, de most utólag megtettem ezt. Nem cáfolok semmit: Chloé tényleg sokkal szebb, mint az amúgy csodás fotóin. Egy tetőtől talpig csodaszép lányon talán a hosszú izmos combok, a csodaszép popsi és az aránylag zárt, ápolt, frissen borotvált punci voltak a legszebbek. De ez nagyon viszonylagos, mert a sötét hajkorona mögül kikandikáló kékes-zöldes szeme is lenyűgözött, meg a széles mosolya és hibátlan szép fogsora. És akkor a csodaszép ciciket sem hagyhatom ki. Chloé egy igazi modell alkat.

A találkozónk után én már a viselkedését és belső tulajdonságait többre is tartom a külsejénél, de itt mégiscsak a külsőről kell beszélni. Röviden: szerintem hibátlanul szép.

Belépéskor annak rendje és módja szerint Chloé az ajtó mögé bújva várt rám. Volt rajta egy fekete nehezen levehető body-szerűség és egy bugyi. Azt hiszem más nem. Letaglózott a szépségével, szinte zavarban voltam.

Cipó le, kézfogás, bizonytalan puszi és be a baldachinos szobába. Ott átadtam az amúgy nem túl szerencsés ajándékomat, Chloé pedig aranyosan örült neki. A virágcsokromat meg egy borítékban nem egészen diszkréten letettem a polcra. Kaptam egy törölközőt és furcsán éreztem magam, merthogy több bókot kaptam, mint amennyit adtam. Pedig elhihetitek nekem: nem én érdemeltem őket. Elsiettem tisztálkodni, ami könnyen ment mert közvetlenül előtte otthon már tisztálkodtam.

Amikor visszaértem, még állva megöleltem Chloét és puszilgattam a nyakát, de a szájáig nem jutottam a puszi erejéig sem. Kedvesen, de ellentmondást nem tűrően lefekvést parancsolt. Én tettem egy bátortalan kísérletet, hogy legalább a felsőt lefejtsem róla, de ezt megvétózta.

Nem volt mit tenni, elkezdődött a klasszikus masszázs. Kérésemre csak a hátamra fókuszált. Nem volt ez rossz, de nyilván alig vártam a folytatást. Azért annyi haszna mindenképpen volt, hogy közben beszélgettünk és azt hiszem megjött a kölcsönös bizalom: ha már nem a koromat és a kinézetemet értékelte, hanem a beszélgetésünket. Talán a véleménye is javult rólam, meg a helyzetről.

Javaslatomra aztán egy idő múlva cseréltünk: én masszírozhattam Chloét. Ehhez levette azt a felső részt, de a bugyi még maradt. Az én masszázsom ugyan szakszerűtlen volt, de Chloénak talán jól esett, így egy idő után továbbléphettünk. És szerencsére ide már nem is tértünk vissza.

Hát ha fönt szűkmarkúbb voltam a csillagok osztogatásával, akkor itt Chloé mindent überelt.

Kérésemre megfordult. Az is gyönyörű volt, ahogy ez a csodanő hason fekve elengedte magát és engedte simogatni a vállait, nyakát, karjait, hátát, derekát és combjait. De amikor megfordult és a ragyogó szemeket láthattam, a csodálatos alakú melleit puszilgathattam az igencsak megnövelte a pulzusomat. Ő közben egyik ezével rátalált a farkamra és gyengéden simogatni kezdte. Nem emelt kifogást a bugyi lehúzása ellen, és egy zárt, csodás alakú és ápolt punci jelent meg a szemeim előtt. Kényeztetni kezdtem. Azt remélem, hogy jólesett neki, de talán azért egy kicsit rá is játszott.
Ahhoz mindenesetre biztosan elég jó volt ez, hogy utána már kiérdemeltem az igazi nyelves csókokat, azokból is a lehető legbarátnősebb fajtát.

Chloé cserét javasolt, és ami kényeztetést én kaptam, ahhoz hasonlóval ritkán ajándékoznak meg. Technikai tökély volt ez minden tekintetben. Mivel olyan csodálatos az alakja, hát kérésemre jobbára mellettem térdelve vette be a farkam, miközben én a testét simizhettem. Jóval többször szopizott csakis kizárólag a szájával, míg négykézláb mindkét kezével támaszkodott. Esküszöm, Bagira, a fekete párduc jutott eszembe a Dzsungel könvvéből. Hosszan és pornósan nézett a szemembe, miközben tövig bevette a farkam és kéjesen nyögdécselt. Nagyon jó volt nekem, és nem tudtam ellenállni: a szájában ért a vég. Ekkor még kérésemre megint tövig bevette és hosszasan úgy tartotta, amíg szinte el nem ernyedtem. Ezután nem szaladt el öblögetni, hanem cicásan mellém feküdt, és szorosan összeölelkeztünk. Időnként csókolóztunk. Nekem nagyon jó volt, Chloé meg úgy tett, mintha neki is.

Igen kellemes és tartalmas beszélgetés folyt közöttünk így összeölelkezve. Utána tettem egy kísérletet, hogy viszonozzam neki a kapott gyönyört, de kedvesen kibújt a második menet elől mondván, hogy ő szeretne nekem minél több örömet nyújtani. Mit lehet erre mondani? Megengedtem. És a második környi kényeztetésem eltarthatott talán 20 percig is. Az elsőhöz hasonlóan zajlott, kivéve, hogy kérésemre a vége felé még fölém térdelt 69-es pózba és gyönyörködtem a csodás popsijában, combjaiban, meg persze a punci-gát-popó hármasban. Végül nem bírtam magammal és nagyon gyengéden nyelvemmel meg is érintettem a csiklót és belenyalintottam a vaginába is, de csak mértékkel. Közben másodszor is elég szépen elélveztem,

Én kérdeztem rá, hogyan állunk az idővel, és már csak 3 perc maradt. Chloé ugyan ajánlotta a zuhanyt és a második törölközőt, de én inkább 3 perc alatt felöltöztem, még egy érzéki nyelves csókot bezsebeltem a csodanőtől, és érzelmileg teljesen boldogan, viszont fizikailag hullafáradtan távoztam.

A telefonban egyeztetett virágcsokrot az elején egy borítékban letettem a polcra, és nem esett róla szó. Chloé úgy viselkedett, ahogy egy igazi hölgynek tennie kell. Mert hogy ő egy igazi hölgy, noha fiatal. Egy extrája van, a NFVSZ, de azzal együtt is egy hajszállal alatta van a mostani budai átlagnak. Nem beszéltem vele erről, de a viszonylag baráti árazás magyarázata lehet, hogy Chloénál nem jár minden automatikusan. Azt ki kell érdemelni. Én igazi csókot csak a látogatásom felétől kezdve kaptam. Azt hiszem, hogy a kölcsönös kényeztetést is kiérdemeltem, de az elején nem járt volna automatikusan. Mindez csak spekuláció a részemről: nem beszéltünk erről. De így nézett ki a randink.

Nekem nagyon megérte.

Fura dolog ez. Egy tulajdonképpen tökéletesen szép modell-lány tökéletesen kényeztetett engem. És én mégis elsősorban egy kedves, intelligens és szolgálatkész, szerethető teremtést látok magam előtt. Mit mondjak: megérintett engem ez a lány. Pedig nem érzem, hogy átléptünk volna a hagyományos vendég-szolgáltató viszonyból a barátiba. Azt hiszem, Chloé egy valószínűleg visszajáró vendéget lát bennem, én meg benne sokkal többet. De nincs ezzel baj. Így is alig várom, hogy visszamenjek oda.

Kedves Fekete párducom: azt mondtad - nagyon helyesen - hogy többnyire nem olvasod a beszámolóidat. De ha mégis: köszi szépen. Igen széppé varázsoltad a mai napomat.