A hirdetését természetesen itt láttam a Beszámolókon. Van róla jó pár beszámoló, szerencsére kivétel nélkül pozitívak, sőt van néhány olyan is ami kiemelkedőre értékeli. Bár korábban megfogadtam, hogy a photoshophuszár hirdetéseket elengedem, de most mégis úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom Óbudával. Telefonon hívtam, két csörgés után felvette és egyeztettük a mindkettőnk számára jó időpontot. Tehát elmondható, hogy egyszerű volt elérni és még egyszerűbb volt megfelelő időpontot találni.

Gondolom, ha annyit írok, hogy „Garázson Át Megközelíthető Lakás” (továbbiakban GÁMELA), akkor nagyon sokan pontosan, irányítószámmal, pontos címmel be is azonosítják a Google View pozíciót. Mivel lehetséges, hogy van, akinek ez nem sikerül, azok számára leírom, hogy Óbuda régi része, egy gyümölcsről elnevezett utca a tetthely. A parkolás fizetős itt is, ráadásul az ellenőrzés szinte folyamatos, így nem érdemes reszkírozni. Parkolóhely általában nem nagyon van, a délelőtti órának köszönhetően én kis keringőzéssel találtam egyet. Tömegközlekedni akár a Bécsi úton, akár a Pacsirtamező utcán lehet, nem kihívás az odasétálás, kivéve, ha járókerettel közlekedik az ember.

A kapuhoz együtt értünk a kukásokkal, így éktelen zajban hívtam fel Blankát, hogy eresszen be. Magasra nem kellett mászni, máris nyílt egy ajtó az emeleten. A lakás több fogadószobás, most éppen nem volt kolléganő, így kettesben dorbézolhattunk a nagyobbik szobában, melyben van masszázspad is, tatami is és egy szép kanapé is. Ezek közül kettőt vettünk igénybe. Sötétbordók a falak, meg a mennyezet is, otthonra nem szeretnék ilyet, de itt nem volt zavaró. Kaptam egy pohár vizet, miután Blanka – mint egy szigorú doktor néni – kikérdezett a nyűgjeimmel kapcsolatban, elmondtam, hogy egy picit fáj a derekam, ott nyomkodjon majd meg, majd elmentem zuhanyozni. Olyan zuhanykabin van, amiben mindkét oldalon van zuhanyozó…gondolom balkezesek balra – jobbkezesek jobbra…de ebben nem vagyok teljesen biztos. Vigyázni nem árt, mert gázkazán van és a kezdeti jégkorszak hamar átmegy forró trópusokba. Tusfürdők a polcon sorakoznak, szájvizek meg a mosdó szélén, komoly az ellátottság.

Blanka egy nagyon nagyon csinos hölgy. Sokan írták, hogy a képek nem adják vissza a valóságot, ez így van, mert szokás szerint agyonretusálták őket. A valóságot látva ez kolosszális hiba volt, mert élőben sokkal természetesebb. Látszik az, hogy nagyon sokat foglalkozik a testével, sehol egy deka felesleg, mindenütt izmos és kívánatos. Magas hölgy, ez az adatlapból is kiderül, némelyeknek ez lehet, hogy nyomasztó, nálam 20 centi előny van, így ezt pont jónak gondolom. Cicik kicsik és formásak, de sajnos a későbbiekben semmilyen formában nem játszottak be a szeánszba, még csak látni se nagyon láttam őket.
Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy – lehet, hogy az első találkozás miatt – de nagyon visszafogott és kimért volt a kettőnk közötti kommunikáció. Távolságtartást és túlzott szigorúságot véltem felfedezni, mint az általánosban Mela néninél, aki a kémiát oktatta hetedikben.

A fürdés után fel lettem parancsolva a masszázspadra. Másfél órára mentem, és mindjárt az elején kijelentette Blanka, hogy akkor legalább egy óra tíz perc lesz csak a masszázs, aztán majd kényeztet is a végén. Ide be kell szúrnom, hogy elsősorban kényeztető jellegű beavatkozásra vágytam egy hosszabb levezetéssel, de erre a határozott időbeosztás hallatán már nem mertem nagyon apellálni.

Szóval hason fekvésben Blanka elkezdte a sanyargatásomat. Nagyon nagyon erős kezei és főleg hüvelykujja van, sokszor felszisszentem, amikor épp nem a masszázspadon lévő lyuk szélét haraptam. Egy keményebb vádli vagy combizom kínzásnál szóltam, hogy kicsit gyengébben kérném, de erre csak annyi volt a válasz, hogy ez őt nem érdekli, nyugodtan nyögjek, más is szokott nyögni. Tehát csendben maradtam és csendben morzsolgattam a könnycseppeket a szemem sarkában. Beszélgetni nem nagyon beszélgettünk, egyrészt mert néha a lélegzetem is elakadt, másrészt mert nem igazán találtam meg a közös hangot. Blanka végig kimért, szűkszavú volt, szóval aki inkább a lazább, beszélgetősebb szeánszok híve, az ne hozzá menjen.

A masszázs mint olyan, viszont valóban osztályon felüli, minden porcikám szét lett szadizva – a vádlim például még most is sajog – ebben csak az a baj, hogy egyáltalán nem ezt szerettem volna. Viszont ami hatalmas pozitívum, hogy a fájó derekam és nyakam mintha ki lenne cserélve, egy picit se fáj (a vádlimmal ellentétben, ami viszont előtte nem fájt…szóval lecsúszhatott vagy mi).

Kicsit faramuci ez így leírva, mert végül is jólesett és hatásos volt, csak nem ezt szerettem volna kapni. De esélyem nem volt kényeztetőbb jellegű masszázsra.
Végül a hátsó oldalam tortúrája véget ért, de fordulás után elölről is megkaptam a magamét, a belső combjaim kifejezetten durva, fájdalmas gyúrást kaptak, ez nagyon nem esett jól, de miután láttam, hogy mennyire nem érdekli, hogy nekem fáj és abszolút nem jó, tűrtem férfiasan. Remélem kék-zöld foltjaim nem lesznek. Az össz masszázsidő tényleg egy óra tíz perc lett.

Megittam a vizemet és egy kicsit összeszedtem magam, közben Blanka kiment kezet mosni. Majd amikor visszajött, nem a tatamira invitált, hanem egy törölközőt leterített a kanapéra, egy másikat a háttámlájára és leültetett. Hozott egy párnát és betérdepelt a lábaim közé.
Rákérdeztem a kölcsönösségre, de röviden el lettem utasítva „azok a napok” miatt. Puszi nincs, simi nincs, a pozícióból adódóan részemről semmilyen interakció nem volt lehetséges. Megadtam magam. Simogatott, amíg keménnyé nem varázsolt, majd a szó legszorosabb értelmében le…tt. Semmi kényeztető jellegű mozdulat, semmi foglalkozás a környékkel, csak hatalmas vákuum és kész. Meg kell mondanom, nem volt jó, időnként még fájdalmas is volt. Én sokkal lágyabban szeretem, nem ilyen formában, de semmi esélyem nem volt. Mondjuk a masszázsból már lejött nekem, hogy Blanka amolyan domina jellegű masszázst visz, ez köszönt vissza a levezetésben is. Egyvalami tetszett, hogy időnként azért tartotta a szemkontaktust, de ebből is azt vettem le, hogy ő a főnök, az van amit ő akar.
Megadtam magam, láttam, hogy ez a délelőtt nem a kényeztetésről és nem a kölcsönös örömszerzésről szól, hanem arról, hogy úgy igazából megkapjam a magamét (pedig nem bántottam Blankát egy szóval sem, szóval nem értem a büntetést).
A végén belespricceltem a szájába, ő lenyelte, majd a kezembe nyomott egy száraz törölközőt. Simogatós lenyugtatás nem volt, összeszedtem magam és elmentem zuhanyozni.

Utólag, öltözködés után érdeklődtem a hogyan továbbról. A másfél óra szerintem az NP átlag alatt kapható. Extrákat - az előző beszámolók alapján - lehetséges kapni, én nem kaptam, elsősorban a Vörös Hadsereg tánczenekarának.látogatása miatt. Nagyon kíváncsi lettem volna, hogy egy kölcsönös kényeztetés alatt feloldódik-e Blanka egy kicsit ebből a szigorú mivoltából, de ezt nem tudhattam meg.

Érdekes az összbenyomás. Ha kifejezetten erős, gyúrós, letapadásszadizós masszázsra készültem volna, akkor csillagos ötös. De a hideg, távolságtartó hangulat és a fájdalmas, helyenként durva kezelés, valamint a teljesen érzelemmentes, kemény levezetés nem jött be. A kölcsönösség hiánya teljesen az én bűnöm, nem kérdeztem rá a piros betűs napokra (bár ezt akár kérdezés nélkül is lehetne mondani az egyeztetéskor). A hangulat olyan volt a másfél óra alatt, mintha valóban egy doktornőhöz mentem volna kezelésre, nem egy erotikus masszázsra. Ez ugyanis egyáltalán nem volt erotikus. Emiatt nem valószínű, hogy visszamegyek hozzá.