Vandát még az előző évtizedben (haha, most kell nevetni :D ) hívtam fel, mivel már régóta felkeltette az érdeklődésemet (is, meg mást is), viszont eddig különböző okok miatt (nem az Ő hibájából) elmaradt mind a hívás, mind az azt követő találka. Ebből kifolyólag úgy voltam vele, hogy most már ideje a tettek mezejére lépni, és felhívni a hölgyet. A telefont kb. a 3. csörgésre fel is vette. Kellemes hang fogadott, mely lényegre törően, de készségesen tájékoztatott a lehetőségekről, és kérésére a következő évben is felhívtam, hogy tisztázzuk a konkrétumokat. Kétszer is, de nem vette fel, tehát úgy döntöttem, hogy írok egy SMS-t, mivel az adatlapon található információk alapján szívünk királynője arra is reagál. Amint befejeztem a mesterművet, és a küldés gombra helyeztem volna hüvelykujjamat, Vanda visszacsörgetett, így nem volt alkalmam elküldeni a titkos üzenetet. Sebaj, telefonon azért mégiscsak jobb és közvetlenebb. Ismételten tájékoztatást kaptam a lehetőségekről, és lefixáltuk az időpontot. Ja igen, Ő kezeli a telefont, nincsen "titkárnő".

A tetthelyre a BKK jóvoltából érkeztem. Metró-, busz-, villamos- és trolimegálló egyaránt akad a közelben. A Lehel tértől pár percre található az öröm forrása. A parkolás (amennyire én figyeltem) fizetős, így érdemes némi extra kiadással számolni annak, aki automobillal kívánja megközelíteni a kéjbarlangot. Szabad parkolóhely, bár nem bőséggel, de azért akad. A megadott konkrét cím (amit jómagam SMS-ben kaptam, a telefonos csevej után), pontosabb nem is lehetett volna.

Hogy mikor épült a tömb, azt meg nem mondom, elvégre nem vagyok építész, de az emeleteket jelző szöveghalmazok formája alapján még a múlt század második felének lenyomata lehet az épület (ha rosszul mondom, nyugodtan javítsanak ki a Tisztelt Makktársak). Maga a lakás teljesen tipp-topp állapotban van, a fürdő, és az egész objektum patyolattisztaságú. Tusfürdőből van választék, de mivel én nem vagyok válogatós, ezért az sem gond, ha nincs, elvégre abból főzünk, ami van. A szexi házigazda ellátott törölközővel, és a baszobával kapcsolatosan sem lehet panasz. Nem túl nagy, de nem is kicsi, az ágy pedig kényelmes. Megfigyelésem szerint nincs kolléganő, de ha mégis, akkor nagyon jól rejtőzködik.

Röviden és tömören, egy mozaikszóval: MILF. De tényleg. Bár nem a huszonéves korosztályt képviseli irományom főhősnője (eskü, a legpozitívabb értelemben értem), ennek ellenére egy október 10-i keltezésű testtel szembesülhet az arra járó vándor (gy.k.: 10/10) (az már csak bónusz, hogy a szexi test mellé szexi agy is párosul, de erről később). A fotókon is a nagybetűs Szépséget látjuk, hát még élőben. Arca is gyönyörű, tény és való, tehát az arckitakarástól nem kell félni, csak a diszkréció miatt van (gondolom én, más ötletem nincs). Viszont töredelmesen be kell valljam, kerek keblei elvonták a figyelmemet az arcról. Formás lábai és popsija pedig egyaránt fenomenálisak.

Szexi vendéglátónk, miután tájékoztattam, hogy a helyszínen vagyok, ellátott instrukciókkal, jelesül, hogy mit kell beütni. Miután bejutottam a kéjlakba, melynek az ajtaja pont annyira nyílt, amennyire kell, és élőben is megcsodáltam írásom központi szereplőjét élőben, mi tagadás, egy kicsit zavarba jöttem. Melltartó-tanga-magassarkú kombóban fogadott. Bemutatkozás (mivel korábban még nem találkoztunk, legalábbis nem tudok róla), két puszi, majd kényelmesen elhelyeztem a cuccaimat az erre kijelölt helyre. Ezek után irány a fürdőszoba, ahonnan a tisztálkodás után az aktus helyszínére nyertem bebocsátást. Vanda feltette a kérdést, miszerint van-e valami extra kívánságom. A nemleges válasz után (illetve egészen pontosan, a "Te" válasz után), a lényegre tértünk. Én meztelenül, alkalmi barátnőm pedig az előbb említett szettben, amitől fokozatosan megszabadult, míg mindketten meztelenek nem lettünk. Először egy natúr franciával indult a nap. Bár én korábban jeleztem, hogy kérek csókot, amire a válasz a telefonban az volt, hogy "szimpátia alapján", ennek ellenére erre nem került sor. Remélem nem azért, mert nem voltam szimpatikus, elvégre nem éreztem antipátia jelét (de az is lehet, hogy rossz megfigyelő vagyok :D ). Lehet, hogy a kezdeti zavarba jövetelem erősen nyomott a latba, majd legközelebb rákérdezek. Ha lesz legközelebb (remélem, lesz). A francia úgy zajlott, ahogy a nagy könyvben megírták. Kézhasználat ugyan volt, de pont annyi, amennyi kellett. Ezt sokan negatívan élik meg, de esetünkben szó nincs róla. Én közben egy kicsit Vanda lábaival foglalatoskodtam (ti. iszonyat szexi lábai vannak, de nincs mit csodálni. Szexi csajhoz szexi lábak dukálnak), a kebleket sem hagytam ki a szórásból, illetve a kellemes illatfelhő mellett, amit Vanda áraszt, sem lehet elmenni (haha) szó nélkül. Jól esett beleszagolni hajába, testébe, mindenébe. Majd egy kis kölcsönös francia következett. Én élveztem a helyzetet, hogy ugyanez fordítva is igaz-e, arról nem vagyok meggyőződve, ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy ez a lányok számára nem az élvezetről szól. Emberileg képtelenség lenne ezt és ennyiszer élvezni. Annyi szent, hogy ilyen finom puncit már rég kóstoltam. Érezhető, hogy nem babapuncival van dolgunk (csupasz, de egy érett nőhöz dukáló, érett punci), viszont ennyire zamatos és ízletes ízkavalkádot már rég kóstoltam. Mint egy mézes bödön, de szó szerint. Ilyen édes puncit nem emlékszem, mikor kóstoltam utoljára (ja de. Kb. soha). Ujjazás nincs, de ez az adatlapon sem szerepel lehetőségként, így nem érheti szó a ház elejét (se a hátulját). Miután hősnőnk felkeményített jelenlétével, ajkaival és kezeivel, felkerült a vegyvédelmi felszerelés. Először nyeregbe ült, így lovagolva meg engem, majd fordult a kocka, meg a testhelyzet is, és kutyapózban adtam át magam az élvezeteknek. Szó szerint. Itt ért a vég, miután a gumit telelőttem. A félidőben elbeszélgettünk erről-arról, majd Vanda javaslatára megpróbálkoztunk egy második körrel, konkrétan egy kézimunkával, ahol félsikert arattam. Felizgultam, de kifejezni ezt sajnos nem tudtam. Így konstatáltam a tényt, hogy erre a napra is egylövetű maradtam (nem Vandán múlott, ő mindent megtett). A kísérlet után egy zuhany, egy kis beszélgetés, majd búcsú, két puszival kísérve.

Regisztrált tagoknak az ajándékozandó rózsaszálak száma elérhető a bővebb infó alatt, meglepetés nem éri az embert. Aki nem rendelkezik regisztrációval, az is korrekt tájékoztatást kap telefonon. A csokor mérete kerek pesti átlag, részemről egy kis édességgel megspékelve (persze nem olyan édes, mint Vanda puncija). Utólagos extrák természetesen nincsenek, a leendő vendégnek ebből a szempontból (is) korrekt szolgáltatóval lesz dolga. A virágszálak és az édesség, miket randink elején helyeztem el, jól látható helyre, egyaránt mozdulatlan hevertek egészen a távozásomig (meg lehet, hogy utána is, de erről Vandát kell megkérdezni :D ).

Bár barátnő-feelinget csak haloványan éreztem, és reménykedem benne, hogy nem személyemnek szólt, ennek ellenére mégsem volt közömbös az együttlétünk. Inkább úgy mondanám, érződött az, hogy itt és most egy szolgáltatást veszek igénybe. Átnyújtom a rózsaszálakat, és ezért élvezetet kapok. Ami, bár elsőre rosszul hangozhat, viszont, ha jobban belegondolunk, ez a realitás. Nem kell hiú ábrándokat kergetnünk. Jól érezzük magunkat 1-2-x órán keresztül, aztán mindenki megy a maga dolgára. Máskülönben pedig egészen jól elbeszélgettünk a félidőben. Pár elejtett szófoszlányból érződik, hogy Vanda személyében egy nagy élettapasztalattal és magas szexkultúrával rendelkező, nem utolsósorban egy intelligens Nővel van dolgunk. Ha van párja (bár erre nem tértünk ki), egy szerencsés fickónak mondhatja magát. Zenei ízlése, világnézete (amennyit megosztott), és nyitottsága nagyon szimpatikussá tette csinos és okos lényét a számomra. Az is pluszpont, hogy egyáltalán nem veszi rossz néven a viccelődést, nem durcizik be. Az meg, nem is tudom, hány pluszpont, hogy, bár előfordultam már jó pár szolgáltatónál, mégis Vandánál sikerült először elérnem azt, hogy egy órán belül másodszorra is harcképes legyek (még ha a kilövés el is maradt). Hovatovább, örömlányok tekintetében itt sikerült először elélveznem kutyapózban, és itt nem konyultam le először, miután felkerült a védőfelszerelés (ezzel nem a kolléganőket kívánom degradálni. Egyértelmű, hogy minden együttléthez két ember kell, legalább). Azt már meg sem említem (de), hogy TP-t még nyomokban sem fedeztem fel (ami nincs, azt elég nehéz felfedezni, ugyebár). Sürgetés nincs, türelem viszont annál több. Ja, és a bónusz. Meztelenül búcsúzott el tőlem. Ez többet mond minden szónál (Raffaello), és a korábbiak fényében meg is lepett (persze pozitív értelemben). Summa summarum, pozitív érzésekkel, és remegő lábakkal távoztam. Bízom benne, hogy minél hamarabb viszont látjuk egymást, illetve, hogy a következő találkakor már oldottabb lesz a hangulat (elvégre nem full idegenként toppanok be alkalmi szeretőmhöz).