Korábban már beszéltünk telefonon, de akkor úgy tűnt, hogy az időbeosztásunk nem nagyon egyeztethető, mivel én csak délután vagy kora este szoktam ráérni, viszont Niki többnyire csak napközben rendel.
Aznap viszont szokatlanul lazának ígérkezett az ebédidőm, és rájöttem, hogy VTR-en keresztül is foglalhatok időpontot, így aztán beizzítottam a rendszert, és szerencsére Niki el is fogadta a déli időpontot.

A kelenföldi nagy közlekedési csomópont közelében található az úti cél. Jómagam a metróval repültem rá a célra, de korábban jártam erre autóval is, az sem jelent problémát, mivel lehet parkolót találni és tudtommal ingyenes is a ház közelében.

A szegény ember felhőkarcolója névvel is illethetnénk az épületet, ami persze eltörpül a Burj al Arab vagy akár híres és azóta már egyébként is lebontott pécsi magas-ház mellett, de gondolom igen szép kilátás nyílhat a tetejéről, mivel . Nos konkrét számot nem írnék, de majdnem a tetejére kellett liftezzek, hogy találkozzak vendéglátómmal. A lakás maga jobb a "célnak megfelel" minősítésnél, de engem ilyenkor sosem a lakás szokott érdekelni, ezért ne tőlem várjátok a tusfürdő választék vagy a törülköző nedvszívási képességének részletes leírását.

Izgultam a találkozásunk előtt mint egy kamaszfiú ( nálam ez a gyári alapfelszerelés, minden első találkozáskor), ezért a hozzá vezető séta közben fölhívtam Nikit és kértem, hogy elfelejtettem kérni, hogy vegyen föl valami dögöset és egy magassarkút, az utóbbit talán a köztönk lévő magasságkülönbség miatt. Természeten engem mindig a csaj érdekel és nem a ruha vagy a cipő vagy akár a hajának színe. Aztán végre kinyílt az ajtó és ott volt mögötte Niki. Nekem olyan volt rögtön mintha már nagyon régen ismerném, pedig eddig csak a képeit láttam. Az amatőr és profi képeiből összerakott kép a fejemben teljen megegyezett azzal amit élőben láttam: dögös csaj, nem kell a ruha se a magassarkú!

Ahogyan leírtam az elején, egy ritka lehetőség adódott, hogy egyáltalán összejött a randi, de így is csak egy félóra fért bele az ebédidőmbe. Így aztán próbáltam a kötelezően elvégzendő dolgokat sebesen letudni, hogy azért nekem is jusson valami finomság, ha már egyszer ebédidőben vagyunk. Ahogy visszaértem a zuhanyzásból és törölgettem magamat Niki felállt az ágy szélére és egy mozdulattal lerántotta a cicikről a ruhát. Mondanám, hogy majdnem megállta szívem, de én nem vagyok olyan, csak simán eldobtam a törölközőt, mivel hirtelen fontosabb dolgom akadt.Ez a felállás Niki javára fordította a magassági viszonyokat és a fejem épp a cicik szintjére került, és ez pont így volt jó!
Nos a magas épületből nyíló kilátáshoz nem, de a szép nagy cicik között nyílóhoz több nézőpontból is volt szerencsém.
Ez volt a finom előétel, miután leheveredünk az ágyra, ahol Niki fölém kerekedett és a elhalmozott bájaival. Aztán következett az itt a piros hol a piros felnőtt változata, amikor Niki ütemesen tüntette el, majd tette ismét láthatóvá a kis harcost. Nos ezt nagyon nagy szakértelemmel csinálja, az biztos. Az idő előrehaladtával megkértem, hogy lovagoljon meg egy kicsit, majd hátulról is betámadtam. A szűkös időkeretbe azért az még belefért, hogy a szép nagy cicikre lőjem az utódokat. Hosszú levezető beszélgetésre nem maradt ugyan idő de ennyiből is kitűnt, hogy van közös témánk. Közben azért egy kis zuhanyzás is belefért.

A bemeneti paraméterek ismeretesek voltak így nem ért meglepetés, a város átlagának megfelelő, maximálisan elfogadható számomra.

Egy nagyon laza jó fej, dögös nőt ismertem meg Niki személyében, aki el tudja feledtetni az emberrel a nyomasztó munkanapok világát akár ilyen rövid idő alatt is. Köszi Niki!