Action:
Miután beléptem a lakásba gyors bemutatkozás, megkérdezte voltam e már korábban más lánynál hasonló keretek között. Miután nyugtázta, hogy nem vagyok teljesen kezdő gyorsan el is húztam zuhanyozni, majd amilyen gyorsan csak tudtam repültem vissza hozzá. Amikor kiléptem a fürdőből ő is ledobta a kis köntösét (vagy már anélkül várt? mind1, részlet kérdés...). Először egy kis állva csókolózással indítottunk, ami valami eszméletlenül jó vele, nagyon finoman csókol és eközben simogatni őt valami mennyei. Ezután indítványozta, hogy dőljünk le az ágyra. Amikor ott elhelyezkedtem ő rögtön kezébe vette az irányítást és elkezdett franciázni. A franciája egyszerűen isteni: finom, lágy, van hogy teljesen bekapja és a golyókat se hagyja ki, a kezét alapvetően keveset használja közben. Mivel úgy helyezkedett, hogy én is hozzáfértem így miközben ő odalent ténykedett én is elkezdtem picit simogatni a fenekét és a punciját, ami szépen lassan el is kezdett nedvesedni. A drága pont mintha gondolat olvasó lenne kis idő elteltével szólt:
-Ha szeretnél valami mást csak szólj.
-Annyira jól csinálod, hogy egész nap el tudnám viselni és szinte szóhoz sem jutok. de ha már így felveted, akkor cserélhetnénk.
Szóval jött a váltás, hogy most kicsit én kényeztessem gyönyörűséges partneremet. Felülről indultam egy rövid csókkal majd finoman rávetettem magamat a csodás melleire. Már ezen cselekedeteimet is megjutalmazta pár halk nyögéssel, amelyek csak erősödtek ahogy tovább haladtam lejjebb és a combjai belsejét kezdtem csókolgatni. És szépen lassan el is értem az örömök kapuját és munkába állítottam a nyelvemet, aminek egyértelműen ő is nagyon örült. Különösen, hogy nagyon gyorsan ő is megjegyezte:
-Ezt én is el tudnám viselni egész nap.
Ennek a kijelentésének azért is örültem, mert eddig nem nagyon voltam olyan lánynál, aki szavakban is visszajelezne, márpedig én ezt egy eléggé pozitív visszajelzésnek értékeltem. Pláne, amikor megkaptam tőle a következő rövid dicséretet is:
-Ez isteni!
Szóval a drága élvezte és közeledett is lassan a csúcshoz, viszont nekem kezdett beállni a nyakam szóval azért rákérdeztem:
-Szeretnéd, hogy folytassam?
-Igen, mindjárt elmegyek.
Hát lehet egy ilyen kérésnek ellenállni? Szóval igyekeztem én is mindent bevetni, amit csak tudtam, néha az egész puncit végig nyaltam lentről fel fele, néha picit körözgettem rajta. És persze a szóbeli visszajelzései mellett a kéjes nyögései is biztattak végig. Miután elröppent a drága elindultam visszafele ugyanazon az útvonalon amin az elején leértem a mennyországig és a megfelelő helyeken adtam 1-2 lágy puszit neki miközben pihegett. Majd egy újabb isteni csók után megkaptam a védő felszerelést és kezdésnek jöhetett is a misszionárius pozitúra. Nehéz szavakkal leírni mennyire isteni érzés és látvány az amit ebben a pózban megtapasztal az ember Fannival. Ahogy ölel és néha húz magára miközben a nyakát és a melleit csókolgatja az ember, melyek természetesen nagyon szépen ringanak is ilyenkor. Ezt követően az ő javaslatára váltottunk kutyusra, ami látványnak se utolsó a gyönyörű markolható feneke miatt, de az érzés, hogy ilyenkor mennyire jól szorít a puncija, hát az ismételten csak leírhatatlan. Ennek hatására éreztem is, hogy lassan én is közeledek a véghez, de úgy gondoltam, hogy nem így szeretném befejezni. Még ki akartam próbálni, hogy milyen az amikor egy ilyen csodás teremtés lovagol rajtam. Nem kellett sokat kérlelnem. A lovaglás először úgy kezdte, hogy rám támaszkodott, majd rám dőlt és csókolóztunk majdnem végig, amíg ebben a pózban voltunk. Viszont itt rá kellett jönnöm, hogy bármennyire is szeretem, ha egy lány lovagol, most így nem fogok tudni elmenni. Eközben már Fanni is kellően kifáradt, szóval mondta, hogy inkább franciával fejezné be. Nem nagyon akartam ellenkezni. Kis idő után viszont már ő javasolta, hogy ezt is inkább úgy csináljuk, hogy én felállok, mert fekve nem igen akart összejönni. Őszintén megmondva lehet nem azon a napon kellett volna mennem Fannihoz, amikor jött ez rohadt front, kellően fáradt voltam és még a migrénem is gyötört egész nap, szóval elég kemény feladat elé állítottam a hölgyet ezzel. De még úgy is hogy a végén már többet kellett használnia a kezeit és azt is kellett váltania is, hogy bírja, de végül happy end lett. Egy hatalmasat élveztem a szájába. Ezután egy picit még várt hagyta, hogy minden csepp kifolyón és én lenyugodjak, majd csak aztán köpte ki azt az emberes adagot, amit nagy harc árán kifacsart belőlem.
A tisztogatást követően eldőltünk az ágyon és beszélgettünk egy keveset. Elsősorban én próbáltam újra levegőhöz jutni. Jó volt vele beszélgetni is, nagyon kedves értelmes lány. És mint kiderült zenei ízlésünknek is van közös pontja, ami az én ízlésemet nézve (ami lehet megérne egy ördögűzést) számomra meglepő volt. Telt-múlt az idő, amivel én nem voltam tisztában, órát nem láttam, bár annyira nem is kerestem, mert főként Fannira figyeltem. És őszintén azt hittem, hogy van még 1-2 percem erőre kapni és legalább egy második kísérletbe bele kezdeni. Hát nem volt. Egyikőnk telefonjának a rezgésénél kérdezte, hogy ez most melyikőnké, ekkor néztem rá a sajátomra és láttam, hogy basszus háromnegyed elmúlt, ami azt jelentette, hogy lassan, de biztosan itt a vége és menni kell. Még megkérdezte, hogy lezuhanyzok e mielőtt megyek. Ekkor próbáltam legalább egy közös fürdésre invitálni, de jelezte, hogy azt nem szereti és nem is része a programnak (ha én meg képes lennék mindent fejben tartani, pláne egy ilyen menet után...), szóval csak egy utolsó hosszabb csókot kaptam még. Majd gyors zuhany, elköszönés, puszi és mentem is.
Ugyan összességében az 1 óra bőven nem volt teljesen kitöltve, de tekintve, hogy én is eléggé leélt állapotban voltam és ő is mondta, hogy az időjárás őt is megviseli, nem panaszkodhatok. Amit időt vele töltöttem azalatt végig olyan kedves és közvetlen volt, amilyet még nem tapasztaltam. És őszintén megmondva annyira barátnős volt az egész, hogy a végén a virág csokrot is majdnem elfelejtettem, de hál istennek azért ez még eszembe jutott magamtól.
